Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 27 (241. szám) - Márton Attila (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Reptérbotrány 2.” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
274 akár 100 százaléka is értékesítésre kerüljön ennek a részvénytársaságnak. A parlament úgy döntött, hogy 25 százalék plusz 1 szavazati arány az állami tulajdonban fog maradni, ezért 75 mínusz 1re történik a továbbiakban a privatizációs pályázat értékelése. A képviselő úr egy olyan pályázat értékeléséről beszélt itt most, amelyik a legnagyobb érdeklődést váltotta ki az elmúlt időszakban a magyar privatizációk közül, Európa valamennyi nagy szakmai befektetője itt volt Magyarországon érdeklődni a befektetés lehetősége iránt, és azt gondolom, hogy meglehetős felelőtlenség az, hogy a képviselő úr egy olyan számot szer epeltet az interpellációjában, amelyet nyilvánvalóan senki sem gondolhat ma már komolyan. Az érdeklődés hatására ennek a számnak a többszöröse várható privatizációs bevételként ennek a tranzakciónak az eredményeképpen. És akkor két pontatlanság. A képvisel ő úr hivatkozik a Financial Times cikkére, de jobb lett volna, ha a szöveg értelmezését még egy picit csiszolja. Ugyanis az “offer of sale” című szöveg, ami szerepel ebben a cikkben, nem azt jelenti, amit a képviselő úr fordított, vagy a képviselő úrnak fo rdítottak, nevezetesen, nem kiárusítást jelent, hanem értékesítésre történő felajánlást jelent. Márpedig nem másról van szó, mint arról, hogy egy állami vagyontárgynak egy bizonyos részét értékesítésre ajánlja fel a magyar állam. Ha most ezt is figyelembe veszem, valamint azt, hogy abban a cikkben - a képviselő úr pontosan fordította - a meghatározott értékek közötti részarány, nevezetesen, 613 és 815 millió euró érték szerepelt, meggyőződésem szerint a 100 százalékos tulajdonértékesítésen ez egy reális ért ék, feltehetően még több is lehetne; ha pedig ezt figyelembe veszem, hogy nem 100 százalékról van szó, hanem a parlament döntése, ami menet közben született meg, immáron 75 százalék mínusz 1re vonatkozik, ezért azt gondolom, hogy teljesen reális az a vára kozás, amelyet ma az állam, az ÁPV Rt. és mi valamennyien fűzünk ennek a tranzakciónak a lebonyolításából származó bevételünkhöz. A tranzakció nagyon is tervszerűen zajlott. Június 6án jelent meg a pályázati kiírás, az elsőfordulós ajánlatokat a pályázók augusztus 9éig kell hogy benyújtsák. Tény és való, ez egy nyílt pályázati eljárás, tény és való, hogy olyan szereplők jelentek meg ebben a pályázatban, amely szereplők a világ bármelyik részén elismert szakmai befektetőnek minősülnek, hiszen például 10 mi lliós éves forgalom van előírva a szakmai befektetőnek, hogy ilyen repülőtér üzemeltetésével már rendelkezzen valahol a világban. Tény és való, hogy a Fidesz eljárása a privatizáció során nem ehhez volt hozzámérve, hiszen annak idején sokkal inkább a barát ok és az ismerősök jelenhettek meg. (Felzúdulás a Fidesz soraiban. - Dr. Répássy Róbert közbeszól. - Tállai András: Az értéket mondd!) Meggyőződésem szerint tehát ez egy olyan nyílt eljárás, amelyben kellő körültekintéssel került meghatározásra a privatizá ció tárgya. Az éppen érvényes törvényi szabályoknak megfelelően került kiírásra az az arány, amelyet értékesíteni lehet az adott privatizáció során, és teljesen biztos vagyok abban, hogy a 2005. évben ez lesz az a privatizációs tranzakció, amelyet, ha az e llenzék nagyon el nem ront, akkor a legmagasabb árbevételhez jut Magyarország ennek eredményeképpen (Szórványos derültég a Fidesz soraiban.) a 75 százalék mínusz 1 szavazati arányú részvénypakett értékesítésével. Szerintem az lenne a közös érdekünk, hogy m indezt figyelembe véve ennek a privatizációs tranzakciónak ne a politika színterén, hanem az üzleti életben nézzék meg a hogyan továbbját. Köszönöm figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdeze m a képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon sajnálom, hogy ön a konkrét, világos magyarázat helyett mindenféle fordítási magyarázatokkal szolgált. Ezt miért nem mondja el a sajtó képvi selőinek? - ugyanis az összes hazai gazdasági lapban az általam használt szóhasználat jelent meg. Nagyon sajnálom, hogy az újságírókat nem kötelezte helyreigazításra.