Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FARKAS IMRE (MSZP):
187 Megkérdezem, hogy kíváne valak i felszólalni nyolcperces időkeretben. Igen, Farkas Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából jelezte felszólalási igényét. Nyolc percben öné a szó, parancsoljon! FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képvi selőtársaim! Az ajánlás 12. pontjában lévő módosító javaslattal kapcsolatban szeretném elmondani a véleményemet, és kérni az Országgyűlés támogatását. Ezt a módosító javaslatot én nyújtottam be, és a megértéséhez engedjék meg, hogy néhány szóval ismertesse m egyáltalán a javaslat lényegét, amit a törvényalkotó a benyújtáskor el kívánt érni. Az adózás rendjéről szóló törvény 90. §a az ellenőrzési irányelvekről szól, és a tervezet szerint az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat, ágazatokat úgy k ell kimunkálni jövedelmezőségi mutató tekintetében, majd ezeket a jövedelmezőségi mutatókat alapul véve vizsgálni kell, hogy az egyes adózók elérike azt. Amely adózók nem érik ezt el, abban az esetben fokozott ellenőrzésre számíthatnak. Mi a törvényalkotó szándéka ezzel a ponttal? Az adóelkerülés csökkentése. Meg is van ennek a megfelelő alapja, hiszen ma a vállalkozók körében nagyon sokan minimálbéren jelentik be magukat, és ezalatt nemcsak azok az adózók értendők, akik valójában kényszervállalkozók, és v alóban nagyon nehezen is élnek, hanem a tehetősebb vállalkozók is ezt a megoldást választják. Nem először kerül sor Magyarországon ezeknek a mutatóknak a kimunkálására és ennek felhasználására az ellenőrzésben, de most is úgy gondolom, hogy ez feltétlenül indokolt. Nem jelenti ezeknek a jövedelmezőségi mutatóknak a kidolgozása azt, hogy itt mindenkinek be kell vallani ezeket a mutatókat, a jövedelmezőségi mutatókat, hanem arról van szó, hogy akik ez alatt teljesítenek, ők fokozott ellenőrzésre számíthatnak, és amennyiben beigazolódik, hogy valóban alacsony a jövedelmük, akkor annak nincs különösebb következménye. Most következik a javaslatom lényege, amiért ehhez a ponthoz egyáltalán javaslatot benyújtottam. Azt javaslom, hogy ennek a jövedelmezőségnek a kim unkálása az egyes térségekre jellemző viszonyoknak megfelelően történjen meg. Azt bizonyára belátják képviselőtársaim is, hogy a jövedelmezőség térségenként, településenként változó. Nem lenne szerencsés, ha akár az országos átlagnak megfelelően kerülne eg y ilyen mutató kimunkálásra, hiszen akkor lennének olyan települések, ahol ennek az elérése borzasztóan nehéz, más esetben viszont játszva meghaladják a jövedelmezőségi szintek az előírást. Egy konkrét példát elővéve, egy példakört: egy elmaradott térség e lmaradott kistelepülésében aligha keres egy fodrász, autószerelő, könyvelő annyit, mint egy nagyvárosban például. Ezért gondoltam azt, hogy szükség lenne a térségre jellemzően kimunkálni ezeket a jövedelmezőségi mutatókat. A gazdasági bizottságban, amikor ezt megtárgyaltuk, a kormány képviselője nem támogatta a javaslatot, elsősorban két okra hivatkozott. Az első az, hogy ezt célszerű a Pénzügyminisztériumra, illetőleg az APEHra rábízni, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe a jövedelmezőségi mutató kim unkálásánál. Nem vitatom, hogy ez egy lehetőség, ugyanakkor azt gondolom, hogy a törvényalkotónak van arra lehetősége, hogy ezt nem bízza a kormányzatra, illetőleg az adóhatóságra, hanem ha ezt a szempontot fontosnak tartja, akkor azt az Országgyűlés már a törvénybe is megpróbálja beépíteni, és ezt követően természetesen a végrehajtás során a minisztérium munkatársainak vagy az APEH munkatársainak ennek megfelelően kell kötelező módon eljárni ezen a téren. Úgy gondolom, hogy ez a szempont van olyan erős, ho gy ennek helye van a törvényben is. A másik indok az volt a kormány képviselője részéről, hogy nem értelmezhető a térség fogalma, én ugyanis térségre jellemző jövedelmezőségi mutatókat említettem. Ezen a magam részéről teljes egészében megdöbbentem, mert a z Országgyűlésben most már nagyon régóta meghonosodott a térség fogalom. Igaz, hogy vannak más kategóriák is, de a térség nagyon sok törvény esetében előjön. Néhányat kiszedtem ezek közül: itt van például az 1996. évi XXI. törvény, a területfejlesztési
