Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
142 annak lehetőségét, hogy az első forduló utáni célzatos lakcímváltoztatással valaki szavazatával két választókerület eredményét is befolyásolhassa. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásán túlmenően még más választási, illetve szavazási szabályokat is érint . Így a külképviseleti szavazás szabályait adaptálja az európai parlamenti választásokra is, továbbá ésszerűsíti a helyi önkormányzati választásokkal, illetve a népszavazással kapcsolatos egyes szabályokat is. Ezen túlmenően is a törvényjavaslat több kiseb b jelentőségű rendelkezést is tartalmaz, melyeket itt már nem kívánok részletezni, mivel úgy gondolom, mindazt, amit az általános vita keretében ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban el kellett mondanunk, azt elmondottuk. Végezetül szeretném örömünket kif ejezni amiatt, hogy sikerült a vitatott kérdésekben a megoldásokat illetően megállapodásra, illetve egyetértésre jutnunk. Örülünk, hogy ennek a javaslatnak az előkészítését és kiformálását nem az erőfitogtatás, nem a konfrontáció, hanem az együttműködő, al kotó szándék kísérte. A FideszMagyar Polgári Szövetség nevében a törvényjavaslatot támogatom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Fodor Gábor képvi selő úrnak, az SZDSZképviselőcsoport vezérszónokának, szintén 15 perces időkeretben. Képviselő urat illeti a szó. DR. FODOR GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A választó jogi törvény módosítása mindig egy fontos kérdés a parlamentben, hiszen politikai kérdésről van szó. A választások megítélése nem egy könnyű feladat, és a választási eljárás megítélése sem, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni akkor, amikor e gy létező törvény megváltoztatásán dolgozunk. Ha valaki laikusként hallgatja ezt a vitát, nem biztos, hogy mindig érti, hogy miről is van szó, meg egyáltalán mi is a jelentősége annak, amiről a vitákban beszélünk, holott képviselőtársaim, Wiener György, Sa lamon László is elmondták azt, hogy itt egy hosszú egyeztetéssorozat eredményeként alakult ki az a kompromisszum, amely jelenleg a tisztelt Ház előtt fekszik. Nos, hadd mondjam el talán azok kedvéért is - még egyszer hangsúlyoznám , akik kevéssé ismerik a részleteket, és értik ezt a vitát, hogy igazából az a felismerés győzedelmeskedett ebben a kompromisszumban, hogy egyszerűen a gyakorlat megtanított minket bizonyos dolgokra. Tehát jó ideje van hatályban az a választójogi törvény, amely alapján a választá sokat lebonyolítják ma Magyarországon, és ez az idő alkalmas volt arra, hogy megérleljen bizonyos tapasztalatokat. A tapasztalatokon túlmenően pedig nem szabad elfelejteni, hogy törvényi kötelezettség is kötötte az Országgyűlést, hiszen az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, olyan döntéseket fogalmazott meg, ami alapján kötelezettséget is támasztott az Országgyűléssel szemben. Ennek eredményeként alakult ki ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, és értelemszerűen - már a bevezetőben szeretném én i s leszögezni - a Szabad Demokraták Szövetsége, a magyar liberális párt is támogatja ezt a kompromisszumot, még akkor is, ha vannak olyan elemei, amelyek nem igazán a szívünk és a kedvünk szerint valók. Ezekre majd röviden szeretnék is kitérni, hogy az SZDS Znek mi volt az álláspontja ezekben a vitatott kérdésekben, de természetesen - ahogy ezt egy ilyen négypárti egyetértéssel született törvénynél illik, még egyszer szeretném aláhúzni - mindezen fenntartások mellett is mi természetesen támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot, mert a benne foglaltakat lényegesnek és fontosnak érezzük. Nos, hadd kezdjem azzal, amire utaltam, hogy az egyik oldalról az élet és a gyakorlat megérlelt bizonyos tapasztalatokat, a másik oldalról emellett az Alkotmánybíróság támaszto tt kényszereket. Melyek voltak ezek az Alkotmánybíróság által támasztott kényszerek? Először is: vonatkozott ez a kényszer az időközi választások kitűzésére irányuló határidőkre. A határidők kapcsán nem volt tiszta a helyzet az eddigi választási törvényben , jó néhány keveredés előfordulhatott, a mandátum
