Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
143 megüresedésétől számított mennyi időn belül lehet választásokat kitűzni, mi a helyzet az általános választások évében tartott időközi önkormányzati választások ügyében, mikorra lehet azokat kitűzni, tehát n em volt teljesen tiszta a helyzet. Én ennek a részleteibe nem is akarok most belemenni, hiszen egy általános vita nem erről kell hogy szóljon, csak jelezni kívánom, hogy e téren ez a javaslat rendet tesz, és olyan szabályozást alakít ki, amelynek eredménye ként nincs értelemzavaró vagy akár politikailag zavaró körülményként értelmezhető káosz a különböző választások és választási időpontok ügyében. A másik kérdéskör a külképviseleti szavazás ügye volt, amelyben viszont már erősen különböztek az álláspontok. Itt ugyancsak Wiener György és Salamon László kollégáimra szeretnék hivatkozni, akik már tettek erre utalást a felszólalásukban, és én szeretnék is egy pillanatra itt megállni, hiszen jeleztem az előzőekben, hogy az SZDSZ számára voltak olyan pontok e törv ényjavaslat kapcsán, ahol erős fenntartást hangoztatott, és az egyik bizony ez volt. A külképviseleti szavazás kapcsán mi kezdettől fogva azon az állásponton voltunk, hogy a modern kor követelményeinek megfelelően és a világtendenciáknak megfelelően Magyar országnak is fel kell készülnie arra, hogy itt egy más világban élünk, mint 1015 évvel ezelőtt. Amikor az Ellenzéki Kerekasztalban ülve megállapodtunk a választójogi törvényről, és egy új választási struktúrát alakítottunk ki, akkor más volt a kommunikáci ó rendszere a világban, nem rendelkeztünk azokkal a modern kommunikációs eszközökkel - mind a számítógépek tömeges elterjedésével, mind a mobiltelefonok elterjedésével és sok minden mással, az egész számítástechnika robbanásszerű fejlődésével , amivel ma, 2005ben szembe kell néznünk. 198990ben más világ volt. Mi nagyon határozottan azon az állásponton voltunk e törvényjavaslat megvitatása kapcsán, de már előzőleg is, hogy mindenképpen át kell térni arra a lehetőségre, amely az elektronikus szavazatszáml álást jelenti. A külképviseleteken történő szavazásnál ez különösen indokolt, hiszen itt a távolságok miatt, az időeltolódás és sok minden más miatt is ez a leghatékonyabb, legbiztosabb rendszer. (10.20) Azt sem igen hiszi el az ember, hogy ez miért nem me goldható Magyarországon, hiszen tudjuk jól, itt az európai parlamenti választások kapcsán már felmerült ez a kérdés, akkor is vitatkoztunk erről, és nagyon sokan hozták különböző országok példáját, nemcsak Európából, hanem a világ különböző tájairól, ahol ez nagyon egyszerűen, problémamentesen megoldható. Azt is tudjuk, hogy ez a világ fejlődési tendenciája, már erre is utaltam. Európában, az Egyesült Államokban, a nyugati civilizációhoz tartozó országokban, de más helyütt is ezeket rendkívüli sebességgel, ügyesen, biztosan tudják megoldani. Mi a magunk részéről nem éreztük indokoltnak a Fidesz álláspontját - hiszen itt a Fideszről volt szó, a Fidesz volt az egyetlen párt, amelyik nagyon határozottan ellenállt ennek a javaslatnak , nem éreztük indokoltnak e zt az ellenállást, mert ma is azt gondoljuk, szükséges lenne olyan lépések megtétele, amelyek a modern kor követelményeinek az adaptálását jelentik a választójogi rendszerben is. Természetesen, mint mondtam, kialakult végül is a kompromisszum, utaltak rá k épviselőtársaim, hogy a törvényt végül is úgy terjesztették ide, a Ház elé a Belügyminisztérium vezetői, hogy 2009. december 31éig érvényes ez a mostani szabályozás, utána át fogjuk tekinteni a mostani rendszer működőképességét. Ez természetesen helyes, e zt nyilván tudomásul vesszük, de ez úton is szeretném kifejteni, ehhez a kérdéshez a mi alaphozzáállásunk az volt, hogy ma már Magyarország jó ideje olyan helyzetben van, hogy mindenféle technikai bonyodalom nélkül megvalósítható az elektronikus szavazás r endszere, és nem igazán látjuk, miért nem lehet áttérni erre a szisztémára. Megjegyzem - ezt talán rögtön a bevezetőben kellett volna említenem , természetesen az ember érti a politikai indokokat, a politikai szándékokat, amelyek felmerülhetnek ennek kapc sán, de azt gondolom, ezek nem elegendő indokok arra vonatkozóan, hogy nem lehet áttérni egy modern és új rendszerre.
