Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
134 Azt javasoljuk, hogy körülbelül 250 fő körüli parlamentben tartsuk meg a mostani rendszert, és az arányosítás irányába lépjünk előre. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton is jelzem, hogy várjuk a javasl atukat, és a jövő héten kezdődjék az egyeztetés. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reflektálni. Megadom a szót Bársony András államtitkár úrnak. BÁRSONY ANDRÁS kül ügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt képviselő úr, nagyon fontos dologra hívta fel mindannyiunk figyelmét. S ebben látszólag csak a pártoknak van dolguk, hiszen olyan konszenzust kellene kialakítani, amely aká r a Magyar Köztársaság alkotmányának megváltoztatásához is vezethet. Hadd tegyem hozzá, amire az előbb már tettem célzást, hogy amikor a parlament struktúrájának átalakításáról, egy kisebb parlamentről beszélünk, akkor azt is látni kell, hogy továbbra is m egoldatlan a Magyarországon élő tizenhárom nemzeti kisebbség parlamenti jelenléte. Az a felvetés, hogy minden kisebbségnek legyen a magyar parlamentben képviselete, az alkotmányossági vagy tisztán jogi érvek mellett rendszerint azzal került lesöprésre az a sztalról, hogy tizenhárom képviselő megváltoztathatná a 386 tagú Magyar Országgyűlés politikai képét. Gondolják végig, hogy akkor, amikor majd ebben a folyamatban eljutunk odáig, hogy a jogalkotás konkrét feladatai jönnek, egy kisebb parlamentben ezeket az érveket hogy lehet kezelni. Mondom ezt azért, mert elég furcsa lenne, ha a Magyar Köztársaság parlamentje és kormánya ahhoz asszisztálna, hogy miközben bizonyos politikai kérdésekben a parlament pártjai meg tudnak egyezni, aközben a legrégebb óta fennálló alkotmánysértés tekintetében - amely a parlament összetételére vonatkozik - nem jönne létre egyfajta konszenzus ebben a kérdésben. Képviselő úr tett egy megjegyzést a közjogi berendezkedésnek a köztársaságielnökválasztásra vonatkozó elemére. Ezt természe tesen nem most kell megvitatni, de jelzem, hogy Lengyelország, ahol közvetlen elnökválasztás van, szinte naponta éli át a parlamenttel és a parlament megválasztásával kapcsolatos krízisét, de az elnök személyiségével és az elnök megválasztásával kapcsolatb an még soha egyetlen kérdőjel sem merült fel, pedig ott közvetlenül választják, méghozzá maximum kétszer ötéves periódusra a köztársaság elnökét. Persze, nem alapvető a szomszédok példája. Ausztriában is sokáig a parlament választott elnököt, majd utóbb té rtek át egy olyan, egyébként parlamenti prezidenciális rendszerre, ahol a választás egyetlen aktus, egy teljes körű szavazás keretében történik. Célszerű volna, ha a közvetlen haszonelv mellett a kitekintés majdan a parlament pártjai számára valóban egy sz akmai áttekintés lenne és az aktuálpolitikát nélkülözné, amennyire csak lehet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a tegnapi Házszabálytól való eltérésnek megfelelően soron következik a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárási g. Az előterjesztést T/16775. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Juhász Gábornak, a Belügyminisztérium politikai államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó.
