Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A pártállam titkos iratainak kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
998 kiállítani egy cetlit, hogy milyen iratot kérünk ki, nem kellene napokat várni, amíg kiadják és így tovább. Tehát nem a törvényj avaslat céljával, hanem a minőségével van alapvető problémája a Magyar Szocialista Pártnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Véletlenül sem szeretnék abba a hibába esni, hogy Wiener Györggyel a párttörténet tekintetében vitába kerüljek, mert nála nagyobb szakértője ennek a témának - legalábbis itt az Országgyűlésben - az ismert okokbó l nem nagyon van. Ellenben nem értek egyet azzal, amit a közszereplők jogi megítélésével kapcsolatban mondott, illetve nem én nem értek egyet, hanem az Alkotmánybíróság nem ért egyet. Ugyanis az Alkotmánybíróságnak számos, főleg az átvilágítási törvé nyek kapcsán meghozott döntése mondta ki azt, hogy az egykori pártállam tisztségviselői - tekintettel arra, hogy ők közhatalmat gyakoroltak - beletartoznak a volt közszereplő kategóriájába. Mivel a pártállam úgy működött, ahogy azt Wiener György elmondta, hogy gyakorlatilag a Belügyminisztériumot és az összes közigazgatási szervet a pártállam irányította, ezért a pártállam szereplői, tisztségviselői, különböző adminisztratív vezetői közhatalmat gyakoroltak. Ezen kár vitatkozni. Ha Wiener úr úgy gondolja, ho gy nem gyakorolt közhatalmat a pártállam, akkor alapvető eltérés van közöttünk a múlt megítélésében. A pártállam egyéb rejtelmeibe nem szeretnék belemenni, abba, hogy az hogyan működött, de az biztos, hogy a pártállam közhatalmat gyakorolt, a pártállam tis ztségviselői irányították a látszatdemokrácia intézményeit. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága kifejezetten azt mondta többek között az állambiztonsági szolgálatokra, hogy nem jogállami működésű szervezetek voltak, és ugyanígy igaz ez a pártállam által irányított összes szervezetre. Tehát a közszereplő megkülönböztetésének igenis van jelentősége, a közszereplőnek mint volt közszereplőnek - egyébként a mai törvényeink is egy tekintet alá veszik a közszereplőt és a volt közszereplőt, ugyanígy a pártállamb an közhatalmat gyakorló személy is volt közszereplőnek minősül - az adatait sokkal kevésbé illeti meg az információs önrendelkezési jog, mint más szereplőkét. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Répássy Róbert képviselőtársam teljesen félreértette azt, amit mondtam. Tudniillik én nem azt mondtam, hogy a pártállam és az állampárt tisztségviselői nem voltak közszereplők, hanem azt mondtam, h ogy az a közszereplő fogalom, amellyel a törvényjavaslat dolgozik, kihagy ebből a kategóriából számos meghatározó jelentőségű politikai tényezőt, teljesen jelentékteleneket pedig beemel ebbe a körbe. Egy pillanatig nem kétséges az, hogy az állampárt vezető tisztségviselői közhatalmat gyakoroltak. Ennek egyébként megvolt az alkotmányos alapja is, az 1972. évi I. törvény a Magyar Szocialista Munkáspártot a társadalom vezető erejének nyilvánította - ugyanez a szabály egyébként 1949 és 1972 között hiányzott az alkotmányból , tehát ilyet senki nem állít. Hanem azt állítottam, hogy a KBosztályvezetők, osztályvezetőhelyettesek és így tovább, nem kerülnek ebbe a kategóriába, tehát azok a napi operatív munkát végzők, akik mégiscsak kapcsolatba kerülhettek egyegy személy esetében a IIIas főcsoportfőnökséggel, hogy maradjunk ennél a kedvenc témánknál, és akkor az ő tevékenységük ennek alapján nem lesz vizsgálható, mert a törvény nem vonatkozik rájuk. Én ezt mondtam. Ami a közigazgatás és a párt kapcsolatát illeti: a pártirányítás két csatornán keresztül zajlott, az egyik csatorna a közvetlen irányítás volt, ez a Belügy, a Külügy- és a Honvédelmi Minisztériumra
