Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A pártállam titkos iratainak kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
999 vonatkozott, valamint a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalára. Itt a miniszterelnököt megkerülve zajlot t az irányítás. Egyébként a miniszterelnök és a miniszterelnökhelyettesek irányították az egyes minisztériumokat, de ott a KB irányelveit maguk az állami szervek készítették elő, majd felterjesztették, és azt kapták vissza utasít ásként, amit ők oda felírtak, ahogy ezt Bauer Tamás a Tervgazdaság, beruházás, ciklusok című könyvében egyébként igen kiválóan felvázolta. Tehát azt kapták vissza utasításként, amit ők maguk javasoltak. Az ő esetükben - legalábbis a hatvanas évek második f elétől - közvetlen pártirányításról nem beszélhetünk; abban az értelemben igen, hogy a párttagokra nézve a párt határozatai kötelezőek voltak, de amúgy ez többpártrendszerben is így van, csak több van belőlük. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás ) : Kétperces hozzászólásra következik Répássy Róbert képviselő úr, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Éreztem én, hogy ebben a párttörténeti kérdésben felesleges vitába szállnom Wiener Györggyel. Csak azt szeretném jelezni, hogy megfontoljuk az észrevéte leit, és ha a közszereplő fogalma alá nem kerültek bele olyanok, akik a pártállamban ténylegesen közhatalmat gyakoroltak, akkor ezt természetesen bele fogjuk tenni. Bocsássák meg nekünk, ha ennek a korszaknak nem vagyunk szakértői. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás ) : Ismételt hozzászólásra megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, SZDSZ. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Nem kötelező a pártállami rendszert ismerni, de ha valaki törvényjavaslatot nyújt be a parlamentben, akkor n em árt, ha ismeri a tárgyát, amire vonatkozik a törvényjavaslat. A nem tudás ebben az esetben nem mentség, mert ugyan nem kellett mindenkinek élni az egypártrendszerben, de ha abban az ügyben rendelkezni akar, akkor mégiscsak kell tárgyi ismeretekkel rende lkeznie. Én is ott folytatnám, ahol a vita a két képviselőtárs között zajlott. Azt mondtam, hogy meglehetősen zavaros ennek a javaslatnak a fogalmi rendszere. Ha jól emlékszem, már az 1. §ban - vagy talán a preambulumban - kimond olyasmit, hogy MSZMP tisz tségviselője mint kategória. Nem tisztázza a javaslat, hogy ki is az MSZMP tisztségviselője; erről Wiener képviselő úr hosszasan értekezett. Én úgy fogalmaznám meg laikus módon, hogy azok számára is, akik esetleg nem ismerik azt a rendszert, ismerős legyen : nem lehet tudni, hogy tisztségviselőnek gondoljáke az alapszervi munkahelyi párttitkárokat például, függően attól, hogy függetlenített párttitkárok voltak vagy nem voltak függetlenített párttitkárok. Vagy hogy egy ad absurdum tisztségviselőt mondjak, eg y választott bélyegfelelőst minek gondolnak a képviselő urak. Nem gondolom, hogy egy törvényben lehet olyan elnagyolt kategóriát használni, hogy “tisztségviselő”, pláne ha az előző törvényjavaslat kapcsán arról beszéltek a javaslatot benyújtó képviselőtárs aim, hogy emberi sorsokról van szó. Attól még önmagában nyilván nem lehet ide sorolni valakit, hogy valaki az MSZMP tisztségviselője volt. Ha nem tisztázzák, hogy milyen szintre és mire gondolnak, akkor következményekkel kell számolniuk. Ráadásul akit érde kel a téma, nem kell, hogy az állampárt vagy a pártállam apparátusának a részese legyen - mármint múlt időben , ismerheti, hogy hogyan működött a rendszer, erről vannak hozzáférhető leírások, lehet pontos képet adni arról, hogy kikre érdemes gondolni akko r, amikor MSZMPtisztségviselőkről van szó. Wiener képviselő úr is erről beszélt, de én kiegészíteném azzal, hogy az előző rendszerben - ha a rendszer működéséről akarnak beszélni a képviselőtársak - nem pusztán a párttagok tartoztak, nevezzük így, a polit ikai elithez. Az előző rendszerben - talán tudják a laikus képviselőtársak is - létezett egy káderhatásköri lista, amely pontosan szeletelte a társadalmat,
