Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
966 Tisztelt Ház! Tisztelt Wiener Képviselő Úr! Azért én annyira nem tisztelném az ön által elmondottakat, mert azért engedjük meg azt a lehetős éget, hogy esetleg nincs igaza abban a történelemszemléletben, ahogyan itt előadta az elmúlt 15 év történetét. Csak hogy rámutassak egy ilyen ellentmondásra: ha ön azt állítja - ami egyébként lehetséges, hogy igaz , hogy az, hogy Magyarországon hogyan zaj lott le a rendszerváltás, két nagyhatalom vezetőjének, történetesen Reagannek és Gorbacsovnak a megállapodásán múlott, akkor szögezzük le, hogy az akkori ellenzék nem volt ugyebár abban a helyzetben, hogy megváltoztassa ezt a megá llapodást, nem volt abban a helyzetben, hogy a Magyar Köztársaság a szuverenitásának a teljes birtokával élve úgy döntsön, ahogyan egyébként abban a történelmi helyzetben kellett volna dönteni. Tehát az ön logikája nagyon szép, csak ezzel az erővel önt és képviselőtársait is Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek köszönhetjük, ami pedig azért nem egy nagy történeti távlat, hogy így mondjam, és különösen nem érv arra, hogy 15 évvel a rendszerváltás után miért lehet feszegetni ezeket az ügyeket. A másik kérd és pedig a Medgyessyügy. Örülök neki, hogy ezt szóba hozta. Óriási különbség van az önök szemlélete és a Medgyessyügy kezelése között. Medgyessy Péter közszereplő volt, Magyarország miniszterelnöke volt. Az, hogy őneki milyen múltja van, az állambiztonsá gi szervezetekhez hogyan kapcsolódott, ez egy alkotmányos, jogállami, törvényes érdek volt. Az viszont, amit önök most javasolnak, hogy mivel a III/IIes, a III/Ies és a III/IIIas határai elmosódtak, ezért több tízezer emberről rántsuk le a fátylat, ez n em az a megoldás, amit egy közszereplővel szemben egyébként joggal elvárhat a közvélemény. Tehát, ha jól értem az ön logikáját, akkor a Medgyessyügy miatt bűnhődjön az összes ügynök, akit beszerveztek annak idején, függetlenül attól, hogy házmester volt, vagy mondjuk, szttiszt volte. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, az MSZPből. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Assz ony! Képviselőtársaim! Először nagyon röviden Herényi Károlynak válaszolnék. Melyek a törvényjavaslat céljai? Alapvető cél, hogy a múltnak egy nagyobb részét ismerjük meg. Én nem állítom, hogy ez a múlt teljessége, a megismerés kimeríthetetlen, és még évti zedek múlva is új információk kerülhetnek elő, akár az elmúlt 15 évről, akár a '4590 közötti időszakról. A másik alapvető cél az, hogy a már megindult folyamatokat jogi keretek közé helyezzük, tehát ne az menjen tovább, ami az elmúlt heteket, hónapokat je llemezte. S ezzel összefüggésben a harmadik cél az, hogy ne legyen senki zsarolható. Meg kell azt is jegyeznem, hogy senkiről semmilyen leplet nem akarunk lerántani. Egyes ellenzéki képviselőtársainkkal ellentétben nem kívánunk senkit bűnössé nyilvání tani, nem kívánunk senkit morálisan megítélni, nem értékítéleteket, hanem tényítéleteket akarunk alkotni. Ami azt illeti, hogy Medgyessy Péter népszerűsége növekedett: ez két dologgal függött össze. A társadalom nagy része megérezte, hogy mi a támadás célj a. A másik elem pedig ebben az volt, hogy az ő tevékenységét, ahogy az napvilágra került, nem ítélték meg negatívan; ami persze nem azt jelenti, hogy más személyek tevékenységét, akik állambiztonsági munkát végeztek, esetleg ne ítélnék meg másképp. Termész etesen, tisztelt Répássy képviselőtársam, senkinek nem kell bűnhődnie Medgyessy miatt. Nem előre látott folyamatokról volt itt szó, hanem a szokott látens funkciója érvényesült az egyes cselekményeknek, az úgynevezett Medgyessyügy miatt törvényjavaslatok kerültek a parlament elé, az egyik törvényjavaslatból törvény lett. A törvény alapján lehetőség nyílt arra, hogy tudományos kutatók információkhoz jussanak. Tudományos kutatók az információkkal visszaélve adatokat hoztak nyilvánosságra. Az egész kikerült a jogszerűség medréből, úgyhogy legfeljebb ilyen távoli és semmiféle szándékolt kapcsolat nem áll fenn 2002. június 18a és a mai nap között.
