Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
964 Az más kérdé s, hogy Gorbacsovot megvezették, ő elhitte, hogy a két katonai tömböt fel fogják oszlatni, ez már legyen az ő és környezete problémája. Azt teljes világossággal látnunk kell, hogy a szovjet csapatok jelenléte nem lett volna akadálya a III/IIIas vagy akár a III/Ies, III/IIes, III/IVes és katonai felderítő problematika rendezésének. Voltak ennél sokkal komolyabb problémák. Kétségtelen, hogy végül is megszületett a '94. évi XXIII. törvény, de mikor? 1994. március 8án, és már nem vonatkozott arra az Ország gyűlésre, amely megalkotta. El kell ismerni azt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezen a területen úttörő munkát végzett a HackDemszkyféle javaslattal, bár rögtön hozzá kell tennem, hogy a javaslat nem volt jogilag cizellált, és valóban csak a III/IIIas csoportfőnökségre terjedt ki. Tehát mindazokat a problémákat, amelyeket most mi tárgyalunk, nem oldotta volna meg. De vitathatatlanul egy lépés volt, és lényegében az 1994. évi XXIII. törvény kidolgozottabban, de ezeket az elveket, amelyek a HackDemsz kyjavaslatban voltak találhatóak, vette alapul. Az más kérdés, hogy 1994 végén az általam ma már többször említett 60/1994es alkotmánybírósági határozatban az Alkotmánybíróság ennek a törvénynek több alapvető jelentőségű rendelkezését alkotmányellenesnek nyilvánította, ezeket utóbb, 1996ban már az MSZPSZDSZkormánynak kellett korrigálnia. Ugyanakkor azt is világosan látnunk kell, hogy az egész tematika, amellyel itt most küszködünk, valójában csak az ezredfordulón került elő, mert a III/I., a III/II., a III/IV. és a katonai hírszerzés vagy felderítés ügye nem volt napirenden. Igazából a Medgyessy ügy volt az, amely a III/IIes és a többi csoportfőnökséget előtérbe állította. De kik robbantották ki a Medgyessyügyet? Fideszes képviselőtársaim szerették az t állítani, hogy az MSZPn belüli ellentétes érdekcsoportok (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ezt nem mi állítjuk!) , de ezt empirikusan azonnal cáfolni tudjuk, ha megnézzük, hogy milyen azonnali kérdést tett fel 2001. november 6án Hegedűs Loránt - akkori MI ÉPes képviselő - Demeter Ervin miniszter úrnak. Ebből az azonnali kérdésből egy az egyen kiderült, hogy Hegedűs Loránt a tudás birtokában van, szemben velünk, akik akkor nem voltunk a tudás részleteinek birtokában (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Répás sy Róbert: Csak sejtettétek, ugye?) , nagy vonalakban azért Medgyessy Péter 2001. május 25ei országos választmányi ülésen elmondott beszéde alapján már sejtettük, hogy ilyen kapcsolat fennállhat, ő ezt nem tagadta, sőt célzásokat is tett rá. De teljesen eg yértelmű, hogy Hegedűs Loránt, nem véletlenül, a tudás birtokában volt, majd utána, 2002. június 18án az egész ügy országos méretű botránnyá vált, de utána az is kiderült, hogy a magyar társadalomban nem csökkent, hanem növekedett Medgyessy Péter népszerű sége, mert azt a kémelhárító tevékenységet, amelyet ő végzett, nem ítélték meg negatívan. A népszerűsége utána 2003 nyarától kezdett csökkenni, egészen más okok miatt. Tehát, ha nem merült fel 2000ig - és ezt egyetlen politikai erő sem vetette fel, hogy b űnös tevékenység volt a III/Inél, a III/IInél és a többinél működni, akár szttisztként, akár hivatásos állományúként , akkor nem a rendszerváltás 15 éves deficitjére kell utalni, hanem arra, hogy politikai változások, a pártok közötti politikai küzdelm ek kapcsán kiterjesztették ezt az egész tematikát a teljes állambiztonsági szervezetre. Azért áll előtérben az állambiztonsági szervezet a mostani törvényjavaslatban, mert annak az iratai voltak leginkább titkosak. A 2002es vita során már felsoroltam jó n éhány KBtitkár nevét, akikhez a szolgálatok tartoztak, osztályvezetők nevét is fel lehet sorolni, BMminiszterhelyettesek nevét is fel lehet sorolni, ezzel ki lehet elégíteni azokat az igényeket, amelyeket a másik oldalon megfogalmaztak. Végezetül pedig n agyon röviden Kékkői képviselőtársamra is reagálnék. Nem működik ez az irreguláris haderő, nem működnek ilyen szerveződések Magyarországon, de vitathatatlan, hogy a köztisztviselői kar nem cserélődött le '90ben. Az ön helyében én nemcsak a munkásőröket né zném meg, hanem azt is megnézném, hogy ki miért nem volt munkásőr, esetleg azért, mert valamilyen más tevékenységet végzett az MSZMP részére, ilyen is volt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ezt már nem
