Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
963 rendszerváltást, ahol önöké a kizárólagos hatalom. Nem így alakult a történelem. Miért nem így alakult? Azért nem, mert nem Magyaro rszágon indult el ez a folyamat, hanem nagyhatalmi megegyezés volt a háttérben, ezt sokáig tagadták, majd Ronald Reagan tavalyi elhunytakor aztán egyre több sajtóorgánum megfogalmazta azt, hogy Ronald Reagan, Mihail Gorbacsov, majd az idősebb George Bush R eykjavíkban, majd Máltán milyen egyezséget kötöttek. Éppen ezért világosan látni kell, hogy ezeket a kereteket Európa egésze számára határozták meg, nemcsak Magyarország és nemcsak KeletKözépEurópa számára, és az is világos, hogy éppen ezért szemben azza l, amit Kékkői úr feltételez, az Európai Unió semmiféle elvárást nem fogalmaz meg a mai magyar kormányzattal szemben, hogy kiket távolítson el az államapparátusából. Teljesen egyértelmű, és erre egyébként Herényi úr is utalt, hogy olyan országban, hol felo szlatták a szolgálatokat és újjászervezték, olyan alacsony színvonalúvá vált a nemzetbiztonsági munka, hogy ez valóban veszélyezteti akár a NATOnak, akár pedig NyugatEurópai Uniónak, az EU katonai szerveződésének - már amennyiben ez annak nevezhető - a b iztonságát. (15.30) Tehát, ha a jogfolytonosságot ezen a területen megtörjük, akkor nem éppen az EU vagy akár a NATO céljait teljesítjük, hanem ezeket korlátozzuk. De abban az esetben, ha az a helyzet, hogy átvesszük a régi szolgálatok állományának túlnyom ó részét - Répássy képviselő úr nyilatkozott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vezető munkatársainak 74, a nemzetbiztonsági szakszolgálat vezető munkatársainak pedig 63 százaléka 1989 előtt is a szolgálatoknál tevékenykedett , akkor miféle alap van arra, h ogy itt bárkit is, bármilyen módon is kizárjunk a közéletből? Hiszen mégiscsak - ha a legfelső pártvezetéstől eltekintek - ők voltak azok, akik ezt a rendszert működtették, ők voltak azok, akik a jelentéseket írták, összesítették, majd utána felterjesztett ék. Nagyon kevés volt azon pártalkalmazottak száma, akik ilyen jelentéseket olvastak; a következő törvényjavaslat vitája során majd ezt részletesebben is el kívánom mondani (Derültség.) , most erre csak egy rövid mondat erejéig utalnék. Tehát, ha átvesszük a szolgálatoktól az embereket, ha vezető pozícióba helyezzük őket - és nemcsak a Hornkormány, a Medgyessykormány vagy a Gyurcsánykormány időszaka alatt, hanem az Antallkormány, a Borosskormány és az Orbánkormány időszaka alatt is , akkor miről is be szélünk, amikor a láthatatlan légiót, a kettős hatalmat előfeltételezzük? Egyébként a láthatatlan légió mint fogalom, természetesen kádárista fogalom, Moldova könyvére lehet itt hivatkozni, ahol ő arról írt, hogy az elbocsátott rákosista ávós légió még min dig milyen befolyással rendelkezik annak ellenére, hogy Kádár János és köre azért '56 után, nagyobbrészt 1962t követően, eltávolította ezeket a pozíciójukból. Voltak olyanok, akiket utána visszahelyezett, például Rajnai Sándort, aki a III/Ies csoportfőnö kség főnöke volt, majd utána bukaresti, a legvégén pedig moszkvai nagykövet, de nem ez volt a jellemző. Tehát ha így közelítjük meg a kérdést, akkor Herényi képviselő úrnak ezen felvetései nem igazán megalapozottak. De nem megalapozott az a vélekedése sem, hogy az első parlament tisztázta az úgynevezett ügynökproblematikát. Lehet arra hivatkozni, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén állomásoztak 19 91. június 19éig, de nem célszerű erre hivatkozni. Tudniillik a rendszervá ltás folyamatában a szovjet csapatok jelenléte nem volt semmiféle meghatározó tényező, hiszen Mihail Szergejevics volt az, aki azt akarta, hogy minél gyorsabban essen át ez a térség a rendszerváltáson. Meg kell nézni, hogy mi történt Bulgáriában, ahol Dobr i Dzsurov hadser egtábornok döntötte meg Todor Zsivkov uralmát, vagy mi történt Csehszlovákiában, vagy mi történt az NDK területén, ahol Mihail Gorbacsovnak volt némi szerepe abban, hogy a berlini felkelés, a lipcsei felkelés és má s hasonló városokban a megmozdulások olyan gyors ütemben zajlottak le, ahogy lezajlottak. Tehát nem kellett félni a jelen lévő szovjet csapatoktól, mindenki tudta akkor is, hogy távozni fognak. Persze, egy kockázati elem volt ebben, hogy esetleg Ligacsov v agy Jazov vagy mások Gorbacsovot megdöntik, és abban az esetben e setleg a történelmi folyamatok visszafordulnak. De ennek nem igazán volt valószínűsége, mert a szovjetamerikai megegyezéseket nem lehetett félretenni.
