Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
955 nem tartják be, és amíg ennek nincs jogkövetkezménye, addig kiszolgáltatottak vagyunk mindannyian. Önök is tudják, hogy 1990ben nemcsak iratok tűntek el, és nemcsak iratok tűnhettek el, hanem eltűnhettek üres nyomtatványok is. Önök is tudják, hogy meglehetősen nehéz az iratok keletkezésének az időpontját megállapítani, és ebből az következik, hogy ilyen iratot bárki bármilyen jogkövetkezmény nél kül jelenleg is - a mai jogi háttér figyelembevételével - gyárthat. Politikai ellenfele lejáratására, politikai zavar keltésére, figyelemelterelésre, sok mindenre fel lehet ezt használni. Egyetlenegy megoldás van: egy adott határidő, beszolgáltatási kötele zettséggel. Aki ezzel nem él, és e határidő után hoz nyilvánosságra iratot, legyen az magánszemély, legyen az sajtóorgánum, legyen az internetes újság, akkor az nagyon komoly következményekkel járó büntető- szankciót kell hogy maga után vonjon. Befejezésül engedjenek meg annyit, hogy a sokat kritizált Antallkorszak idején, az első ciklus idején - igaz, hogy akkor a miniszterelnök úr már nem élt , ’94ben fogadta el az Országgyűlést azt a törvényt, amely ma is hatályban van. Azt is tudják, hogy az még egy más világ volt, hiszen a ciklus elején még másfél esztendeig szovjet csapatok állomásoztak Magyarország területén. Azt is tudják, hogy az első ciklusban több mint háromszáz törvényt kellett az akkori parlamentnek elfogadnia, hogy a többpárti parlamenti dem okrácia működésének a jogi feltételeit megteremtse. Azt is tudják, hogy az intézményrendszert is ki kellett az első ciklusban építeni, és ez sikerült. És ilyen megpróbáltatások és ilyen körülmények és viszonyok között az akkori kormány és az akkori országg yűlés tudott egy olyan törvényt alkotni, amely kisebbnagyobb módosításokkal, de tíz éve működik, és jól működik. Arra kérem a jelenlegi kormány tagjait, arra kérem a jelenlegi kormánytöbbség tagjait, hogy az elődökhöz méltó módon, illő alázattal, kellő ti sztelettel, megfelelő szakmai felkészültséggel és felelősséggel nyúljanak ehhez a kérdéshez, és a törvényjavaslatot vagy vonják vissza és dolgozzák át, vagy az ellenzéki módosító javaslatokat befogadva valóban egy olyan törvényt hozzunk, amely a múltat úgy tárja fel, hogy a társadalmi békétlenséget nem növeli, hogy az esélyegyenlőséget e téren is megteremti, és megnevezi a felelősöket. A megnevezés helyére teszi a dolgokat, és ki fog derülni, hogy ki volt, aki működtette ezt az egész rendszer, ennek lesz jo gkövetkezménye, és esetleg kiderül, hogy kik voltak az áldozatok, de ők valóban áldozatok. És mindezt úgy kell megtenni, hogy a jelenlegi szolgálatok működése a későbbiekben ne kerüljön veszélybe. Én ehhez kérek az Országgyűléstől alázatot, felelősséget és odaadást, mert egyébként kár volt ehhez a törvényhez nyúlni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces hozzászólásra kerül sor. Megadom a szót Tóth Károly képviselő úrnak, MSZP. TÓTH KÁROLY (MSZ P) : Köszönöm, elnök úr. Igyekeztem önmérsékletet gyakorolni az egész nap folyamán, én a legutóbbi alkalommal elmondtam a véleményemet. Egyetlenegy mondat minden határon túl volt, képviselőtársam - Herényi képviselő úrnak mondom , amikor azt mondja, hogy a z önök által - mert akkor vállalta a jogfolytonosságot - ’94ben ámenben meghozott törvény a mai napig jól működik, vagy lényegében jól működik, ezt mondta. Ha ez igaz lenne, ha ebben az igazság legkisebb részhalmaza megtalálható lenne, akkor az elmúlt hón apok eseménysorai nem léptek volna messze túl minden szándékon, amit önök abban megfogalmaztak. Ha visszaemlékszik rá, az a törvény még csak a III/IIIasokkal foglalkozott. Ha visszaemlékszik az elmúlt időszak fejleményeire, kiderül, hogy a történések ezt messze túllépték, nagyon túllépték, nem a politika, a közélet egészében túllépték. Amikor ön most azt mondja, hogy az jól működött, valami olyasmit akar fenntartani, ami fenntarthatatlan. Ez szép dolog, jó dolog, azt gondolom azonban, hogy nemcsak hogy nem igaz, hogy jól működik ma, hanem ez a mondat egy dologra biztos alkalmas: megpróbálja azt igazolni, ami igazolhatatlan.
