Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ALFÖLDI ALBERT (MSZP):
726 És egyáltalán: a személyi hatály ilyen jellegű kiterjesztését kértee, igényeltee valaki? Erről nem tudunk, nem tudjuk, hogy maguk az érintettek kérték volna. Tudomásom szerint az Európai Uniótól sincs ilyen konkrét, meghatározott igény, az anyaországok kormányai sem jelezték ezen szándékukat és igényüket. Ez tipikusan olyan téma, amellyel meg kell várni az Unió általános rendezését vagy pedig az anyaországokkal való egyeztetést bilaterális egyezmény keretében, az egyeztetés során pedig a kölcsönös érdekeknek kell az asztalra kerülni. Ezzel az önkéntes felajánlással a jövő magyar diplomáciájának a mozgásterét is csökkenthetjük. Miért van az, hogy a magyar diplomáciának eszébe sem jut az Európai Unió államaiban például a Németországban élő magyaroknak kisebbségi státust követelni, miközben mi kéretlenül is rájuk akarjuk tukmálni ezt az ide letelep ültekre? Az autochthon koncepció kinyitása az eddigi egész magyar kisebbségi rendszer felbomlását is eredményezheti, de egy újabb kérdés vetődik fel: miért csak egyes európai uniós állampolgárok számára nyitjuk meg a rendszert? Miért ne lehetne akkor már p éldául a nagy létszámú kínai közösség számára is ezt a rendszert biztosítani? Ha a privilegizált autochthon kisebbségek zárt klubja kinyílik, akkor előbbutóbb át kell szervezni a kisebbségi közéletet és az egész finanszírozási rendszert, a mai pozitív dis zkrimináción alapuló állami garanciális rendszert nem lehet majd így fenntartani. Úgy vélem, ez a két felvetés is mutatja, hogy a hosszú és alapos viták után a valamennyi frakció által kellőképpen mélyen megismert és jó szándékú viták során is akad még ell entét, ezeknek az ellentéteknek a feloldására a frakciónk mindig is nyitottnak, késznek mutatkozik. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót normál fölszólalásra Alföld i Albertnek, a Szocialista Párt képviselőjének, tízperces időkeretben. ALFÖLDI ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégek! Engedjenek meg néhány gondolatot tulajdonképpen a nemzetiségi lé t egyik legfontosabb pilléréhez, a kisebbségek oktatási és kulturális autonómiájához. (15.20) Az 1993. évben létrejött kisebbségi törvény kimondta, hogy az Országgyűlés a kulturális autonómiát a kisebbségek sajátos jogérvényesítése egyik legfontosabb alap feltételének tekinti. A kulturális autonómia megteremtéséhez garanciális keretek, jogok és kötelességek láncolata és egyfajta intézményesülés szükséges. Nézzük előbb az intézményesülést! Az 1993as deklaráció ellenére a kulturális autonómia megteremtését s zolgáló intézményesülési folyamat - legjobb indulattal is - döcögött. Keresve ennek az okát, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem a szándékban, hanem a szabályozás hiányosságában, a garanciális elemek teljes hiányában és persze a pénzügyi lehetőségek határaiban rejlett. A jogi szabályozás hiányosságainak tudható be, hogy a 2003. évet megelőzően egyetlen valódi kisebbségi intézmény átvételére került sor, amelynek létrejötte, mint általában a rendezetlen jogi hátterű átszervezésnek, afféle állatorvosi ló szerepbe kényszerülve, egyáltalán nem segítette elő a hasonló kezdeményezések szaporodását. Az említett intézmény a hercegszántói horvát általános iskola, amely valóban minden szempontból megszenvedte a szabályozás hiányosságát. A jelen tervezet azonban, legalábbis az intézményesülés tekintetében, nem az eredeti 1993. évi szabályozáson nyugszik, az oktatási tárca ugyanis - a közoktatási törvény 2003. évi módosításának keretei között - módosítási javaslatot készített a kisebbségi törvényhez, “A kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatása” című fejezetben. A javaslat alapján a 2003. évi törvény - 2003. szeptember 1jei hatállyal - az eredeti egymondatos rendelkezés helyébe egy részletes szabályozást illesztett. Ez az új 47. § a (16) bekezdésben kiegészül egy új 47. §sal, összhangot kíván teremteni, átjárhatóságot
