Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GODÓ LAJOS (MSZP):
723 önkormá nyzati képviselők választásáról törvényt módosítani, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó törvényt pontosítani. Úgy gondolom, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselőknek is nagyon fontos, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a törvényt meghozza , és várják a kisebbségek vezetői is, idefigyelnek, hogy vajon mikorra tudja ezt a törvénymódosítást a Magyar Országgyűlés megalkotni. Félnek ugyan sokan attól, amit Csapody Miklós képviselőtársam is megfogalmazott, hogy a névjegyzék alkalmazása vajon hogy an csapódik le a gyakorlatban, hogyan változhat. Mindenképpen azt kérném az ellenzéki képviselőktől is, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, hogy mielőbb el tudja az Országgyűlés fogadni. Új elemekkel, újításokkal egészül ki az országos kisebbségi önko rmányzatokra vonatkozó szabályozás. Meghatározza az országos önkormányzat alakuló ülésének főbb szabályait. Emlékezzünk csak rá, hogy 2002ben az országos önkormányzati választásokat követően eltelt bizony néhány hónap, amikorra egyegy országos önkormányz at meg tudott alakulni. Különböző eljárások után, többszöri kísérletre alakulhattak csak meg. Meghatározza az országos önkormányzat, illetve pontosítja, kibővíti az országos önkormányzat feladat- és hatáskörét, rendezi a hatáskörátruházás szabályait, a le hetséges címzetteket, ezek az országos önkormányzat elnöke, bizottságai, valamint az országos önkormányzatok társulásai. Ahogyan a helyi önkormányzatok hivatali szervei, a polgármesteri hivatalok kulcsszerepet töltenek be a helyi érdekű ügyek intézésében, úgy az országos önkormányzat hivatalára vonatkozó lényeges szabályok rögzítése, a jogállás meghatározása is nélkülözhetetlen. Ezek közül a szabályok közül a legfontosabb, hogy az országos önkormányzat megszűnése esetén az önkormányzati feladatellátás folya matosságát biztosítandóan a hivatal viszi tovább az ügyeket. A törvényjavaslat nagyon lényeges változást hoz az országos önkormányzat vagyongazdálkodása terén, az országos önkormányzat a hatályos szabályozás szerint is és a törvényjavaslat elképzelése szer int is jogi személy, ahogyan a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok is azok, azonban jelenleg a hasonlóság ennyiben kimerül. Addig ugyanis, amíg helyi szinten költségvetési szervként működik és gazdálkodik a helyi önkormányzat polgárme steri hivatala, és hozzá kapcsolódóan a kisebbségi önkormányzat gazdálkodása is költségvetési szervi gazdálkodás, az országos kisebbségi önkormányzat ugyanis egyéb szervezetként a társadalmi szervezetek gazdálkodásához hasonló gazdálkodást végez. Ezen a po nton jelenik meg a hivatkozott lényeges változás, a törvényjavaslat ugyanis a költségvetési típusú gazdálkodás szabályait alkalmazza, bizonyos eltérésekkel, az országos önkormányzatokra. Ezek közül a legfontosabbak a következők. Az országos önkormányzat - mint minden más jogi személy - végezhet vállalkozási tevékenységet is, de csak bizonyos korlátokkal, a vállalkozási szabadság határt szab. A helyi szintű önkormányzatokhoz hasonlóan az önkormányzatiság lényegi célja az tehát, hogy a kisebbségi önkormányzat kisebbségi közügyek ellátására hivatott, és ezek ellátását vállalkozása semmikor sem veszélyeztetheti. A kisebbségi közügyek ellátását közvetlenül szolgáló vagyontárgyak éppen ezért forgalomképtelenek, esetleg korlátozottan forgalomképesek, és az önkormán yzat törzsvagyonát képezik. Az ezen felüli vagyontárgyak forgalma a gazdálkodási érdekeknek megfelelően, de közügyek szolgálatában szabadon forgatható. Az országos önkormányzat képviselője és a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, valamin t gyermeke évenként, minden év január 31ig vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Első ízben a kötelezettség teljesítésére a megbízólevél átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre. A képviselő jogait csak kötelezettsége teljesítését követően gyakorolhatj a. A képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok kivételével nyilvános, a hozzátartozóké azonban nem. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatának tartalmát csak a kijelölt ellenőrző bizottság tagjai ismerhetik meg. Az országos önkorm ányzat célhoz kötött gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, jogszerűségéért pedig a közgyűlés elnöke felel. Rendkívül fontos, hogy a külső, az Állami
