Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (Harrach Péter):
694 Ezt rendezni kell, ezt tisztázni kell, és ezért mondom: arra kérem azokat, akiknek a neve felmer ül, vagy amit csöpögtetni fognak a későbbiek folyamán, és elő fognak kerülni, azok igenis vállalják fel, és mutassák meg, hogy milyen rohadt volt ez a rendszer. Váljanak tanúkká, mint ahogy Fényi Tibor is azzá vált és a többiek, akik elvállalták, nem pedig elkenni vagy letagadni, vagy összevissza beszélni, hanem megmutatni, hogy milyen tömeges jelenség volt, hogy milyen erőket mozgattak meg közpénzen, a mi pénzünkből. Hány tízezer embert szerveztek be, hány embert tettek nyomorékká és milyen bizalmatlanná - a legnagyobb bűn a bizalmatlanság! '56ban akkor váltunk erősekké, amikor bízni kezdtünk egymásban. Hihetetlen, megszázszorozódott az erőnk! A diktatúrának azonban alapja a bizalmatlanság, amíg szembe tudom állítani az embereket, addig én vagyok hatalmon, és azt teszek velük, amit akarok. A szovjet típusú diktatúráknak ez alapintézménye volt. Ezen bevezető után rátérve a törvényjavaslatra: a Műszaki Egyetemen azt tanultuk, hogy mindig legelső a definíciók tisztázása. Itt ha már valaminek nincs világos neve , az arra utal, hogy definíciós problémák vannak. Itt beszélnek ügynöktörvényről, holott a Szocialista Párt képviselői által beadott javaslat nem ügynöktörvény, hanem a levéltári törvény módosítására szolgál, és az iratok megismerhetőségét, a múlt megismer hetőségét szolgálják. Aminek során kvázi szekunder vagy tercier jelenségként felbukkannak az ügynökök nevei, meg lehet őket ismerni, és megismerheti az, aki kutat egy szélesebb körben, az, aki pedig a saját iratait nézi meg, a saját személyére vonatkozóan azt, hogy ki vamzolt rá, ki súgta őt be, ki beszélt erről. És szélesebb körben lehetővé teszi, hiszen olyan sok információs anyag van ebben a több ezer dossziéban elrejtve, amely közelebb hozza a történészeket a valósághoz, hiszen az újságokban csak feltup írozott jelentéseket lehetett olvasni, és a valóságos problémákat nem. De ez nem oldja meg az ügynökök kérdését, és nem oldja meg az átvilágítás kérdését. Hiszen amikor 1990ben felvetettük egy ilyen törvény meghozatalát, ennek két pillére volt. Az egyik a múltnak a megismerése, tehát az iratok megismerése, a másik pillére pedig a közélet tisztasága. Igenis, a közélet szereplőiről tudnunk kell, hogy milyen volt a múltjuk. Joga van a választópolgárnak tudnia, hogy akit megválaszt, annak milyen volt a múltja. Egy csomó dolgot megtudhat róla, hogy egyetemi doktor, hogy milyen disszertációkat írt, hol dolgozott, de azt nem tudhatja meg, hogy milyen kapcsolata volt a titkosszolgálatokkal. Ezt tehát fel kell tárni, hogy világossá váljon. Ez az átvilágítás egyik fe ladata. A másik feladata a politikusi alkalmasság biztosítása. Az a politikus, az a közéleti szereplő, aki zsarolható, hiszen tudjuk jól, hogy rengeteg adat, irat, dosszié kikerült a titkosszolgálatoktól, idegen hatalmakhoz is kikerült, magánemberekhez is, csoportokhoz is. Nem tudhatjuk, hogy mikor élnek ezzel vissza. Nem tudhatjuk, hogy kit, mikor és hogyan zsaroltak meg. Csak a jéghegy csúcsa az, amikor kiderül egy politikusról, hogy valóban együttműködött a titkosszolgálati besúgói rendszerrel. De azt ne m tudhatjuk, hogy de facto milyen zsarolások történnek. Tehát nem alkalmas politikai pályára és a közéletre sem erkölcsileg, sem gyakorlatilag az, aki zsarolható, akinek ilyen múltja van. Tehát ezt fel kell tárni. Jelenleg ennek a kettősnek csak az egyik á gát biztosítja a benyújtott törvényjavaslat. A másik része az átvilágítás, az abban a törvényjavaslatban szerepel, amit Fodor Gáborral a múlt év november 22én adtunk be. Ez egy széles körű átvilágítási törvényjavaslat, amelyet annak idején, több mint két évvel ezelőtt koalíciós partnerünkkel, a Magyar Szocialista Párttal együtt dolgoztunk ki, hosszú viták után, kompromisszumokkal, a valós, reális titkosszolgálati érdekeket figyelembe véve kidolgoztuk, és ez annak idején elbukott, mert a Szocialista Párt há rom képviselője beadott módosító javaslatot, és ezt az ellenzék segítségével keresztülvitték, és megcsonkították az eredeti megállapodott javaslatot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt beadtuk november 22én, és ez is sz ükséges ahhoz, hogy a cél, amit Hiller István és Gyurcsány Ferenc is kitűztek, az megvalósuljon. (Az elnök ismét csenget.) Féloldalú jelenleg a dolog. ELNÖK (Harrach Péter) :
