Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
681 be. Indokolt a Ket.ben foglaltakon túl további szempontok megjelölése, amelyeket a bíróságnak a felfüggesztésről szóló döntés meghozatala el őtt mérlegelnie kell; így a bíróságnak figyelemmel kellene lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállíthatóe, vagy a végrehajtás elmaradása nem okoze súlyosabb károsodást, mint amilyen károsodással a végrehajtás felfüggesztésé nek elmaradása jár. A javaslat tiszteletben tartja a felek rendelkezési jogát, csak egyes sajátos ügytípusok esetén - ha az ügytípusra vonatkozó anyagi jogszabály előírja - enged hivatalbóli bizonyítást. Van ugyanakkor két generális kivétel is: egyrészt ab szolút hatályon kívül helyezési ok, azaz semmisség észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bizonyítékok tekintetében, másrészt ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, lehetséges a hivatalbóli bizonyítás. A javaslat szerint a közigaz gatási perekben a keresetlevelet minden esetben a bíróságot megelőzve kapja meg az alperes közigazgatási szerv, amely a keresetlevéllel együtt továbbítja a bírósághoz az arra tett nyilatkozatát. Mivel a Pp. eddig is lehetőséget adott a keresetlevélnek az e lsőfokú közigazgatási szervnél való benyújtására, célszerű a bírói gyakorlat Pp.be való átültetése. A perindítás hatályai közigazgatási perben - az eljárás sajátos jellege miatt - akkor állnak be, ha az elnök a keresetlevél megvizsgálása után tárgyalást e lőkészítő intézkedést tesz, és erről a bíróság értesíti az alperest, vagy pedig a kitűzött tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevél egyidejű kézbesítése mellett megidézi. A felek - elsősorban az alperes - ugyanis csak ekkor szerezhetnek tudomást arró l, hogy a beadvány a törvény rendelkezéseinek megfelel, és kiegészítésre vagy kijavításra nem szorul, így a perindításnak eljárásjogi akadálya nincs. A bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálatát követő határozathozatal során általános szabály sz erint csak kasszációs jogköre van, a hatályos Pp. taxatív módon sorolja fel azon ügyeket, ahol a határozat megváltoztatására is lehetőség van. A javaslat ezen a rendszeren nem változtat, annak a megakadályozása végett azonban, hogy olyan, alapvetően más ha tározat születhessen, amely ellen fő szabály szerint már nincs helye további rendes jogorvoslatnak, a javaslat kimondja, hogy ha a bíróság a megváltoztatható ügyekben a megtámadott közigazgatási határozat helyett más jogalapon álló határozat meghozatalát l átja indokoltnak, a határozatot hatályon kívül kell helyeznie, és a szervet új eljárásra kell utasítania. A javaslat kimondja, hogy a közigazgatási határozatot a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények és a közigazgatási határozat meghozatalak or hatályos jogszabályok alapján kell megítélni, hacsak a módosító jogszabály nem rendelkezik a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásról. A közigazgatási bíráskodás funkciója ugyanis az alkotmány szerint a közigazgatási határozatok törvényességének ell enőrzése, egy határozat törvényessége pedig csak úgy ítélhető meg, ha a bíróság azt a meghozatala időpontjában hatályos jogszabályokkal veti össze, illetve az eljárás megindításakor az eljárás alapjául szolgáló tényálláshoz viszonyítva ítéli meg. Az idő mú lása, a jogszabályok módosulása és a körülmények változása nem tehet egy határozatot jogszerűvé vagy jogsértővé, a mérlegelési jogkörben hozott határozatok felülvizsgálatához pedig eddig a Pp. nem nyújtott a bíróságok számára támpontot. E joghézagot megszü ntetendő a javaslat törvényerőre emeli azt a gyakorlatban kialakult szabályt, amely szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor jogszerű, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A javaslat rendkívüli figyelmet fordít a perek ésszerű időn belül történő befejezésének elősegítésére, amely több nemzetközi egyezmény előírásai kö zött is kiemelt jelentőségű feladatként jelenik meg. Ezt a célt szolgálja a már említett, a keresetlevél benyújtásában a hatályos szabályozás szerint meglévő kettősség megszüntetése, azáltal ugyanis, hogy a jövőben keresetlevél benyújtására kizárólag az el sőfokú közigazgatási szervnél kerülhet sor, az alperest nem kell külön az idézésben felhívni a nyilatkozattételre, illetve az iratok felterjesztésére.
