Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KARAKAS JÁNOS, az európai ügyek bizottságának előadója:
666 Nagyon lefinomítja a törvénytervezet nye lvezetében is a kötelezettségeket, például már nem fogalmazza meg azt, hogy “kell” bizonyos célkitűzéseknek érvényesülni az agrárgazdaság fejlesztésében, teljesen egy lefinomított, letompított nyelvezetet használ, azt mondja, hogy “bizonyos célok érvényesü lnek”. Ugyanúgy nem határoz meg kötelezettségként a kormány számára feladatokat, ezt is mint kormányzati törekvéseket tárgyalja. Tehát egyértelműen látható az eddig elmondottakból is, hogy egy lepuhított, levetkőztetett törvényt készül elfogadni a koalíció s többség, amivel semmiképpen nem tudunk egyetérteni. Ez szavazatunkban is megnyilvánult, tíz ellenzéki képviselőtársammal együtt nem támogattuk a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Karak as Jánosnak, az európai ügyek bizottsága előadójának. KARAKAS JÁNOS , az európai ügyek bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az európai ügyek bizottsága tegnap tárgyalta az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénymódosítá st. A mi bizottságunkban is hasonló módon alakultak a kérdések, vélemények, mint ahogy az a megelőző bizottsági jelentésekből elhangzott. Nálunk is az ellenzék általános vitára alkalmatlannak tartotta a törvénymódosítást, míg a kormánypártiak alkalmasnak. Ezek tükrében mi, kormánypárti képviselők igazából tényleg nem láttunk akkora jelentőséget, hogy kimaradt egy szó, hogy a mezőgazdaság kiemelten fontos a fejlesztésekben. Kérdezem én, hogy akkor, amikor az Unióban nem a mezőgazdaság, hanem a vidékfejleszté s, a farmtámogatás felé mennek el a dolgok, akkor a mezőgazdaság kiemelt fejlesztése jó szóhasználate. Vagy az, hogy a növekvő teljesítmény kimarad ebből, vajon mit jelent, egy tonna/hektáros szemléletet, vagy egy esetleges szerkezetátalakítás kapcsán, mo ndjuk, ha erdősítés történik, és több évre vagy évtizedre marad ki a termelésből, az vajon csökkenő teljesítményt mutat? Nem valószínű. Tény és való, hogy vitatható a beszámolási időszaki kötelezettség, ez az október 15. De az is tény, és azt is el kell fo gadni, hogy objektív, korrekt számadatok ekkorra állnak rendelkezésre a kormányzatnak, ekkorra születnek meg azok az Unió által is elvárt statisztikai adatok, amelyekből objektívebb számokat lehet kiadni. Elhangzott, hogy miért 2005ös bázis, és miért enny i. Nem hajlandó senki sem tudomásul venni, hogy természetes, hogy uniós tagokként a nemzeti nagyságrendi támogatás kevesebb, mint az Unió előtti. Megmondom, hogy miért. Akkor, amikor az ország egésze egyszer az Unióba befizető is meg egyben igénylő is, val ahol a mezőgazdaságra háruló részt is arányosítani kell. Persze, abban lehet vitatkozni, hogy átmeneti időszakot élünk. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy a magyar gazda kevesebbet kap, mint az uniós 15ökbeli, de ugyanakkor az sem vitatható, hogy ez a n emzetgazdaság tudjae ezeket pótolni. Tehát a 2005ös bázis mint korrekciós tényező szerintünk elfogadható. Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy a '97. évi törvény óta mutatható ki, hogy igazából fejlődésnek indult és növekedett az agrártámogatás, és azt már keserű szájízzel kellett megjegyeznem, hogy ha a '90. évi támogatások reálértékét tekintjük, akkor még mindig csak 80 százaléka. Az is tény viszont, hogy a mezőgazdaság teljesítménye még mindig nem érte el a '90. évi szintet. Elhangzott, hogy stra tégia kellene. Kérdezem én, hogy egy ilyen túlpolitizált helyzetben mennyire lehet stratégiát alkotni. Ehhez valahol úgy a politikának, mint a gazdaság szereplőinek ki kellene alakítani egy nagyobb konszenzust, egy nagyobb jövőbelátást. Olyan alapkérdéseke t is tisztázni kellene, mint ami az Unióban is tulajdonképpen megfogalmazásra került, hogy főállású, mellékfoglalkozású, eseti piaci szereplők, és erre kellene igazából ágazathoz csatolt stratégiákat kidolgozni.
