Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZABÓ ISTVÁN, az európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
667 Felvetődött az is, hogy talán kellene egy új törvény. Azt mondom, hogy óriási eredmény volt, hogy ez a törvény '97ben megszülethetett. Kellene egy új törvény, minél hamarabb kellene egy új törvény, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha itt a patkó mindkét oldalán és kint a szakmai szervezetek részér ől minimum legalább akkora egyetértés lesz, figyelembe véve most már az uniós csatlakozás utáni állapotunkat, mint ami '97ben volt. Tehát azt kell mondani, hogy az európai ügyek bizottságában is csak a kormányoldal támogatta ezen indítvány általános vitár a alkalmasságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Az európai ügyek bizottságában megfogalmazódott kisebbségi vélemény előadója Szabó István képviselő úr. Megadom a szót. SZABÓ ISTVÁN , az európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy az európai ügyek bizottságában a törvényjavaslattal kapcsolatosan megfogalmazódott kritikák amellett sz ülettek, hogy az ellenzéki képviselők sem vitatták ennek a törvénynek a jelentőségét, mind a '97es, az agrárgazdasággal, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, mind pedig annak az esetleges módosítását. Ugyanakkor - ahogyan azt a többségi vélemén y előadója, Karakas képviselőtársam is elmondta - ebben a formájában nem tartották az ellenzék képviselői általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Elsősorban is azért, mert sok helyütt az Európai Unióra való hivatkozással - és ezzel már nem előszö r találkozunk - megítélésünk szerint szűkítő, az agrárgazdaság jelentőségét csökkentő szemléletmódot, megközelítést tükröz ez a törvényjavaslat. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen a többi szakbizottság eme nem túlzottan nagy terjedelmű törvényj avaslatnak a hibáit és erényeit attól függően, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vélemények hangoztake el, széleskörűen taglalta. (10.20) Viszont ahogyan az az európai ügyek bizottságában is felszínre került, az érvelés és a törvényjavaslat, maga a normasz öveg bizonyos ellentmondásokat tartalmaz. Csak nagyon röviden említem meg egyebekben azokat a pontokat, amelyek az európai ügyek bizottságában is kifogásként merültek föl, amelyek - ellentétben a kormánypárti vélekedéssel - nem csupán szóhasználatbeli, árn yalatbeli különbségek, hanem amelyek mögött jelentős tartalmi különbségek is mutatkoznak. Így például az ágazat kiemelten fejlesztendő voltának a törlése a törvényjavaslatból, az erre irányuló módosítás; vagy az ágazattal kapcsolatos stratégia benyújtásána k időpontja megítélésünk szerint a költségvetési kapcsolatok értékelhetősége miatt igenis nagy jelentőségű. És zárójelben jegyzem meg, nem elfogadható az az érvelés, hogy természetesen a kormány majd törekedni fog arra, hogy a törvényjavaslatban meghatároz ott határidő előtt nyújtsa be a jelentését. Én tehát úgy gondolom, ez mindenképpen fix és a költségvetés benyújtásának időpontja által kijelölt időpont kell legyen. A másik, a vitában elhangzott érv a kormánypárti érvelők részéről, hogy az éves jelentés be nyújtásának időpontját azért is indokolt ilyen módon meghatározni, merthogy az objektív adatok korábban nem állhatnak rendelkezésünkre. Éppen azáltal, hogy az Európai Unióhoz csatlakoztunk, nem állítom, hogy ennek már az első évben, de évről évre hamarabb és pontosabban rendelkezésre kell állni. Az egész, az Európai Unió által előírt információs, nyilvántartási rendszer, az, hogy mi a közös agrárpolitika előírásait alkalmazzuk és annak intézményrendszerét, azt kell hozza az agrárgazdaság számára, hogy Magya rországon is ezek az éves jelentés elkészítéséhez szükséges objektív alapadatok időben rendelkezésünkre álljanak, és ezek évről évre mind precízebben, mind pontosabban meg kell legyenek. Említette kormánypárti képviselőtársam a „kiemelten fejlesztendő ágaz at” megjelölés törlésének indokaként azt az érvelést, hogy az Európai Unióban csatlakozásunkkal a mezőgazdaság irányából egy jelentős arány- és hangsúlyeltolódás van a vidékfejlesztés felé. Nos, ez kifejezetten erénye a
