Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
658 PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésüg yi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló CXIV. számú törvény megalkotására széles körű szakmai és politikai konszenzus alapján 1997ben került sor. Ha jól emlékszem, 90 százalékos támogatottsággal fogadtuk el. A törvény alapvető célja az agrárgazdaság tartós fejlődési pályája kereteinek biztosítása, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés volt. A kitűzö tt célok közül sok megvalósult, az intézményrendszerek kiépültek, és időközben változott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatásköre is. A tapasztalatok és a kialakult vélemények alapján kijelenthető, hogy e keret jellegű törvény megalkotá sára szükség volt, betöltötte hivatását és további fenntartása is indokolt. Az Európai Unióhoz megtörtént csatlakozásunk azonban szükségessé teszi a törvény módosítását, amely ezáltal korábbi célját, szerkezetét megőrzi, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hog y az Unió közös agrárpolitikájához való igazodáson túlmenően bizonyos nemzeti feladatok is rögzítésre kerüljenek. A törvénymódosítási javaslat kidolgozását széles körű szakmai és társadalmi viták előzték meg, amely végül a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztés i Kerekasztal egyik súlyponti témájaként is szerepelt. Az általa megfogalmazott stratégia is tartalmaz olyan elemeket, amelyek az agrártörvényt érintik. Ennek eredményeként került be például az elemi károk rendezésére vonatkozó bekezdés, valamint az Agrárg azdasági Tanács szerepének növelése, az általa törvényi kötelezettség szerint kidolgozott helyzetértékelő állásfoglalás szélesebb körű, nyomatékosabb megjelenítése. A törvény a módosítását követően is megőrzi közép, illetve hosszú távra szóló hatását, kor mányzati ciklusokon átívelő céljait, elemeit, alapvetően megmarad keret jellege. A megfogalmazott célok szerinti források és eszközök meghatározását, a feltételrendszer biztosítását továbbra is a kormány, illetve a kidolgozandó költségvetés kompetenciájába utalja. A törvénymódosítás kidolgozásakor figyelemmel kellett lennünk arra, hogy mint az Unió tagja, annak agrárpolitikájához igazodva, az ott alkalmazott gyakorlatot, megkövetelt feltételrendszert kielégítve, esetenként a szükséges egyeztetések és jóváha gyások megszerzésével működhet csak a hazai agrárpolitika. Ennek megfelelően került újra értelmezésre a nemzeti költségvetésből finanszírozandó agrártámogatás rendszere. A mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű károk enyhítésére külön törvényben meghatározott elvek szerint működő kárenyhítési rendszer kiépülését, illetve az e célra felhasználható források biztosításának szabályozását tartjuk indokoltnak, mivel a mezőgazdasági termelés sajátosságaiból következően fokozottan kitett a katasztrófa je llegű elemi károk bekövetkezésének. Tisztelt Országgyűlés! Az előző szempontok alapján a jelenlegi törvény bázisán, annak szerkezeti és tartalmi elemeit felhasználva készítettük el a módosításra vonatkozó javaslatot. A hatályos törvény szövegében történő m ódosítások számának döntő többsége így csupán technikai jellegű, a minisztérium nevének megváltozásából, egyes intézmények kiépítési kötelezettsége helyett azok működtetésére vonatkozó előírások miatti változásokból, illetve az ezekkel összefüggő jogszabál yi szerkezetmódosításokból adódik. (9.40) A módosított törvényjavaslatban változatlanul megőrzésre kerültek a hatályos törvény olyan főbb rendelkezései, mint az agrárgazdasági célok meghatározása, az éves értékelő jelentés összeállításának és az Országgyűl éshez történő benyújtásának, az Agrárgazdasági Tanáccsal történő egyeztetés és állásfoglalás kialakításának kötelezettsége, az Európai Unióval konform statisztikai és információs rendszerek, közhasznú adatbázisok létrehozása és működtetése. Az uniós tagság unkból eredő megváltozott helyzetünknek megfelelően ugyanakkor olyan új, illetve módosított rendelkezéseket javasoltunk, amelyek elősegítik az agrárgazdaság fejlődését, versenyképességét. A módosított törvény tartalmazza a nemzeti költségvetési forrásból f inanszírozott támogatási kört érintő agrártámogatások reálértékének megőrzését, a közvetlen kifizetések nemzeti hatáskörben történő kiegészítésének forrásbiztosítását. Külön szakasz rendelkezik az agrár- és
