Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tevékenységéről, 2003. január 1. és 2003. december 31., valamint a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 2003. január 1. és 2003. december 31.... - ELNÖK (Mandur László): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
626 Ez a lehető legrosszabb megoldás, úgysem fog sikerülni, és nem is lenne szerencsés, ha sikerülne; nem ez jelenti a közszolgálatot. (23.30) Tisztelt Ház! Vég ezetül beszélni kell egy kicsit a regionális műsorokról is. Az egész Európai Unió arról szól, hogy régiók alakulnak, régiós szervezetek fejlődnek, nálunk pedig leépítik a régiós műsorokat. Hogyan beszélhetnénk regionális műsorokról, ha ezeknek a forrásait beszűkítik? Mi ezzel a szándék? Mikorra várható, hogy minden városban legalább a saját környékükön, térségükben történt eseményeket láthassák, és ne egészen más térség híreit? Tisztelt Képviselőtársaim! Túl sok a megválaszolatlan kérdés, ezért bár nagyon s ajnáljuk, ezt a bizottsági beszámolót általános vitára alkalmatlannak tartjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megkérdezem a kormányt, hogy kíváne felszólalni ebben a vitában. (Jelzésre.) Úgy látom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a költségvetési bizottságban megfogalmazódott többségi és kisebbségi véleményeket kívánjae ismertetni valaki. Kérem, gombnyomással jelezze! (Nincs jelentkező.) Úgy lát om, hogy nincs ilyen képviselő. Akkor most a képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Az írásban előre jelentkezett felszólalók sorában megadom a szót Sági József fideszes képviselőnek. Parancsoljon! Öné a szó, képviselő úr. SÁGI JÓZ SEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hát bizony, nem egy hálás téma a Magyar Televízió ügyét tárgyalni a parlamentben. Amióta csak emlékszünk, ez mindig az érdeklődés homlokterében állott az elmúlt 10 évben. Most sincs másképpen. Az elmúlt ciklusban az akkori ellenzéki pártok igen vehemensen támadták a Magyar Televíziót, annak vezetését és vezetési gyakorlatát. És amikor jött a kormányváltás, azt gondoltuk, személyesen is azt gondoltam, hogy ők teljesen szakítani fognak azzal a gyakorlattal, amit korább an kritizáltak. Nem lett így. Ezt most már látjuk mindannyian. És mondjuk meg kritikusan, hogy ez nemcsak a mostani kormánypártok miatt van így, nemcsak miattunk, ellenzéki pártok miatt van így, ezt a helyzet szülte. Sajnos, ez a helyzet nem változott azót a, nagyon nehéz lesz ezen változtatni. Hogy a 2003as beszámoló makulátlan tisztaságú beszámolóe, azt majd meglátjuk, még vitatkozunk ezen egy sort, mindenesetre én úgy látom, hogy a pozitívumairól, amelyekről már a képviselő urak ejtettek szót, többet ne m érdemes mesélni. Azt viszont elmondhatjuk, hogy valamire alkalmas mindenképpen ez a beszámoló. Arra mindenképpen alkalmas, hogy lássuk, hogyan működik a szocialistaliberális vezetés kezében egy köztelevízió. Pető Iván itt nemré giben koncepciós eljárásokat sejtetett és magyarázott a Magyar Rádió vezetésében. No, hát akkor emlékezetébe idézném, hogy azért a Televíziónál is voltak elbocsátások az elmúlt időben, nem is kevés, ott is voltak azért ügyek, ott is voltak azért botrányok, és nem is kevés. Ha a formai dolgokon túltesszük magunkat, akkor lássuk a beszámoló tartalom szerinti elemzését. Ha én tanárként értékelném ezt a beszámolót, akkor azt mondhatnám, mindent összevetve, hogy egy gyenge elégséges, 2es aláalá. Bizony, átenge dném a vizsgán, de csak nagyon jó szívvel. Igazából itt a küllemre, külalakra vonatkozna az aláalá jegy, és ha most megnézzük a stiláris szempontokon túl a tartalmi szempontokat, ott bizony már azért komoly gond van. Kezdjük azzal, ami örök téma, hogy mit ől közszolgálati egy televízió. Attól, hogy a közösséget szolgálja, pártosságra való tekintet nélkül. A mi megítélésünk szerint a Magyar Televízió most csak nevében közszolgálati. Nem közszolgálati sem a műsorszolgáltatási rendjét tekintve, sem a
