Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
503 Jó néhány olyan kérdés van, am elyet úgy tűnik, a képviselő úr egészen rosszul lát. Egyrészt, hogy a magyar gazdaság helyzete ma hogyan áll. A magyar gazdaság ma sikeresen, egészségesen fejlődik, jelentős növekedést produkál, és ami nagyon lényeges, és azt gondolom, hogy ön ezt alapvető en félreérti, hogy a magyar gazdaság növekedése, ez a bizonyos 4 százalékos, tehát jelentős GDPnövekedés nem néhány, ahogy ön fogalmazta, néhány multinacionális cégnek köszönhető: ez a magyar gazdaság egészének köszönhető. Most nem akarok részletesen itt adatokat idézni, de például az ipari termelés összesen egyharmadát sem adja a GDPnek, ahol a multinacionális cégek nagy többsége van. Ma már a bruttó hazai termék jelentős részét például a szolgáltatási ágazatok adják, a szellemi tevékenység adja; ezek ne m a multinacionális cégekhez köthetők csupán, vagy nem elsősorban. Tehát a magyar gazdaság egészét, az összes foglalkoztatottat dicséri, hogy ilyen jelentős a magyar gazdaság növekedési üteme. Még van valami, amiben alapvetően nem értünk egyet. Ön azt mond ta, hogy a jelenlegi kormány első éve a felelőtlen költekezés éve volt. Én a száznapos programot nem sorolom ide. Azt a történelmi helyzetet, hogy 50 százalékkal felemeltük a közalkalmazottak keresetét, azt én nem felelőtlen költekezésnek gondolom, és megg yőződésem, hogy önnek is csak kicsúszott a száján, és nagyon remélem, hogy ilyeneket ön nem gondol. De ami azt illeti, hogy a magyar gazdaság nem fejlődött egészséges szerkezetben a 2002es, 2003as évben, ez valóban így volt, de ezt örököltük önöktől, ezt hozzá kell tennem. 20002001 fordulóján a magyar gazdaság letért az egészséges növekedési pályáról, és erre csak 20032004 körül tudott visszatérni, 2004től, 2004 végétől már ezen a pályán vagyunk. De nagyon fontos, amit ön mondott arról, hogy az adórend szert módosítani kell. Ezzel mi egyetértünk, és az adórendszer átalakításának több éves programját dolgoztuk ki. Ennek a programnak az a célja, hogy hatékonyabb legyen a magyar gazdaság, versenyképesebb legyen a magyar gazdaság, bővüljön a foglalkoztatás, és eközben igazságosabb legyen a közteherviselés. Nagyon lényeges szempont, hogy többen, szélesebb adóalapon, egyszerűbben fizessenek, és egyenként kevesebb adót. Ez az adóreform legfontosabb célja. Ezzel elérhetjük azt, hogy több munkahely legyen, többen és többet kereshessenek, és növekedjen a vállalkozások teljesítménye, ami az ön fölfogása szerint azt jelenti, ahogy mondta, hogy a magyar vállalkozások tengődnek, de szerencsére ők ezt nem így látják. Természetesen azt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a vál lalkozások működéséhez jobb feltételeket teremtsünk, és azt, hogy a költségvetés elfogadását követően néhány hónappal elkezdtük az adóreform munkálatait, én nem hibának, hanem erénynek tartom. Ahhoz, hogy jövő évben az első lényeges lépéseket megtegyük az adóreformot tekintve, bizony most kellett elkezdeni dolgozni. Sőt, még valamit vállaltunk. Van jó néhány olyan kérdése az adóreformnak, amelyet előrehozva, már ebben az évben meg lehet tenni, és ezt megtesszük azért, hogy a gazdaság hatékonyabban, gyorsabb an fejlődjön, hogy versenyképesebb legyen a magyar gazdaság. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszól alásra jelentkezett Kis Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Gazdák az utakon, avagy merre tovább, magyar vidék?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, e lnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Barátaim! Ebben a házban ma arról szólt a napirend előttiek jó része, hogy mi az, amit a gazdák itt a fővárosban szeretnének, mi az a tárgyalási pozíció, amelyet komolyan lehet venni, illetve hogyan viszonyul a k ormány, illetve hogyan viszonyul az Országgyűlés és egyéb pártok ehhez az egész, szerintem szakmai kérdéshez, amelyet ha úgy tetszik, bizonyos körök politikai eszközökkel szeretnének a saját hasznukra
