Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
4522 Én a címzett támogatási törvény vitájában szomorú an tapasztaltam - és a sors fura fintora , hogy Mádnak a belterületi vízrendezésre vonatkozó címzett támogatási igénye elutasításra van javasolva. Az élet bizonyított: talán másképpen kellett volna csinálni. Na nem mintha egyébként bármelyik település, am elyik ott bent szerepel a címzett támogatási törvényben, nem lenne jogosult, és nem lenne indokolt egyébként a bel- és külterületi vízrendezési probléma. Ezért jó lenne erre odafigyelni, kérem tisztelettel! Ha a jogszabályban, a törvényben most azt mondjuk , hogy katasztrófavédelmi alapra márpedig szükség van, akkor a kormány nyilván kötelezett arra, hogy a költségvetési törvényben ennek a katasztrófavédelmi alapnak a feltöltéséről gondoskodjon. Megvannake most, jelen pillanatban is ennek a körvonalai? Term észetesen. Én megkockáztatom, és biztosan lesznek olyan önkormányzatok meg megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek ezzel nem értenek egyet, hogy igenis, a pénzeket össze kellene söpörni. Van az úgynevezett vis maiortámogatás, amit leosztunk megyékre. Aztán, ha nincsen természeti katasztrófa - árvíz, egyéb dolog , akkor azért vis maiorkárok bekövetkeznek ittottamott, az elmaradt felújításokat ebből szépen lerendezgetjük. Azt gondolom, ez nem ebből kezelendő probléma. Igenis, a területfejlesztési tan ácsok szintjén meglévő vis maiorkeretet, a költségvetésben meglévő vis maiortartalékot meg azt a forrást, amit lehet modellezni - mert itt van 2005, láthatja a kormányzat, hogy Hosszúpályiban és környékén, Mádon és környékén, Mátrakeresztesen és a mátrai településeken milyen nagyságrendű kár keletkezett , ezt az összeget kellene berakni a katasztrófavédelmi alapba, és akkor lenne egy forrás, amihez a kormány tudna nyúlni, nem pedig egyegy adott eseményhez kapcsolódóan kellene valamit elrendezni. Én úgy gondolom, azért minden évben nincsenek katasztrófák, ha viszont a katasztrófavédelmi alapba minden évben ugyanazt a nagyságrendű forrást berakjuk, akkor azt gondolom, hogy egy komolyabb természeti katasztrófa, árvíz esetén rendelkezésre állna olyan forrás, ami ténylegesen biztosítaná egyébként a katasztrófák elhárításának a kereteit. Én meggyőződéssel vallom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az egyik legnagyobb hibája, hogy a korábbi javaslattal ellentétben - a Pénzügyminisztériumnál bukott meg egyébként a j avaslat, erről vannak információink - igenis, ennek itt kellene szerepelni. Jüttner Csaba képviselőtársam kérésére mint gyakorló polgármester meg mint gyakoroló tűzoltó is hadd mondjak el jó néhány kifogást. Mint gyakorló polgármester alapvetően rossznak t artom a hatályos szabályozást, illetve az erre vonatkozó módosítási javaslatot is, amely a polgármesterek és a helyi védelmi bizottság feladataira vonatkozó rendelkezéseket általánosítja. Nem lehet ugyanis egyenlő mércét tenni a pár száz lelkes kistelepülé s és a több százezres nagyváros polgármestere és védelmi bizottsága közé. Aligha szorul magyarázatra, hogy az egyiknek vannak eszközei, a másiknak meg egyébként nincsenek. Aztán kicsit foglalkozzunk a törvényjavaslat további passzusaival! A 13. § tekinteté ben két gond is van: szerkezetileg nem ide tartozik, mert feladatokat határoz meg, másfelől a hatósági jogkör telepítése ellentétes az ez év november 1jétől hatályba lépő 2004. évi CXL. törvénnyel, amely kizárja, hogy azonos szerven belül történjék az ala p- és a jogorvoslati eljárás is. Ezzel nem tudunk egyetérteni. A törvénymódosítás alkalmat adna arra is, hogy a katasztrófavédelmi törvénnyel megtörténjen egy profiltisztítás, példaként említeném a törvényjavaslat 1415. §át, amely egyértelműen a tűzvédel mi törvény rendelkezései közé kívánkozik. Az előterjesztő figyelmetlenségét és pontatlanságát tükrözi, hogy a módosító javaslat 29. és 30. §ában a korábbi jogszabályokban parancsnokságként és parancsnokként használt fogalmakat főigazgatóra és főigazgatósá gra változtatja, ugyanakkor viszont az 55. § (1) bekezdése a következőt mondja: “Ahol jogszabály BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, annak vezetőjét, illetve főigazgatót említ, ezen a továbbiakban Katasztrófa, Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnokságát és annak vezetőjét, illetve országos parancsnokot kell érteni.” Biztos, hogy értik, akik ezt leírták, én nemigen értem.