Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VADAI ÁGNES, a honvédelmi bizottság előadója:
4490 hivatásos vagy szerződéses állományhoz képest hátrányosabb helyzetbe. Az ellátások közül kiemelendő a családi segély, amelynek a javaslatban található jogosultsági és mértékrendelkezéseit végrehajt ási kormányrendelet részletezi. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (9.10) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a bizottsági állásp ontok, valamint a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, ötöt perces időkeretben. A honvédelmi bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény. A bizottság előadójának adom meg elsőként a szót: Vadai Ágnes képviselő asszonynak. DR. VADAI ÁGNES , a honvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság tegnapi, június 14ei ülésén tárgyalta a T/16399. számú törvényjavaslatot, amely a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intéz mények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szól. Naiv hit volt azt gondolni, hogy a bizottság legalább ez alkalommal elvi alapon fog vitatkozni erről a nagyon fontos javaslatról, amelynek egyik ala pcélja a kialakult szociális ellátási rendszer védelme, a biztonságos és jogszerű működés folytatása. Szomorú volt az a tény, hogy az ellenzéki képviselők 8 nem szavazattal nem támogatták a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát - szerencse, h ogy 11 kormánypárti képviselő igenjével ez a vita ma itt lefolyhat az Országgyűlés előtt. Mégis azt gondolom, nem a 11:8as arány volt e törvényjavaslat kapcsán a legszomorúbb tény, hanem az, hogy volt olyan ellenzéki képviselő, aki a törvény szelleméhez é s a honvédelem ügyéhez nem egészen méltó kijelentésekre ragadtatta el magát. Én úgy gondolom, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely nagyban kötődik nyilván ehhez a törvénymódosításhoz, az elmúlt időszakban már oly sokszor végigélte azt, hogy eg yes ellenzéki képviselők azzal fenyegetőztek, olyan kijelentéseket tettek, hogy megszűnik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, eltűnik a katonai felsőoktatás. Én úgy gondolom, hogy a patkó mindkét oldalán ülnek képviselők, akik érdekeltek abban, hogy a Z rínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megmaradjon, nemcsak azért, mert a Magyar Honvédségnek, a magyar honvédelemnek szüksége van felsőoktatási intézményre, hanem mondhatnánk azt is, hogy saját önös érdekükből - itt kedvesen mondva az önös érdeket , hiszen a patkó mindkét oldalán ülnek vagy hallgatói, vagy tanárai ennek az egyetemnek. Tehát közös érdekünk az, hogy ezt az egyetemet a XXI. századi biztonsági kihívásoknak megfelelően együtt alakítsuk. Én azt gondolom, képviselőtársaim, a honvédelmi bizottság ülé sén sajnos ez nem jött ki, de itt találhatnánk egy olyan pontot, amely bennünket, ellenzéki és kormánypárti képviselőket összeköt. A legrosszabb ezen a honvédelmi bizottsági ülésen nem az volt, hogy hosszasan vitatkoztunk, újra és újra ismételgettük azokat a kérdéseket, amelyeket korábban már megvitattunk. Én azt gondolom, fontos, hogy vitatkozzunk, hiszen egy demokrácia attól demokrácia, hogy a különböző elképzeléseket ütköztetni lehet. Az acsarkodás, az egymás vádolása viszont nem helyes dolog, és bizony volt olyan képviselő, aki a kormánypárti képviselőket burkoltan ugyan, de ismét a hazaárulás és a nemzetárulás vádjával illette e törvényjavaslat kapcsán. Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, amelyet a Honvédelmi Minisztérium beterjesztett, mindannyian tudjuk, hogy jobbító szándékkal, a szociális ellátási rendszer folyamatosságának biztosítása érdekében jött létre, összhangban nyilván a felsőoktatási törvénnyel.
