Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4491 A honvédelmi bizottság ülésén az is elhangzott, hogy azok a paragrafusok, amelyek a felsőokta tási törvényhez kapcsolódnak, csak akkor fognak hatályba lépni, hogyha a felsőoktatási törvény is hatályba lép. Úgy gondolom, hogy nem kell minden egyes alkalmat arra felhasználni, legyen az bizottsági ülés vagy általános vita, hogy egymást vádoljuk, egymá ssal acsarkodjunk. Azt hiszem, hogy ez az ügy, a honvédelem ügye, és ezen belül is mondhatom talán egy kicsit elfogultan, hiszen én magam is a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem polgárának vallom magam, szóval ez az ügy lehet egy közös ügy, amely bennünke t közelebb hozhat, amely bennünket összeköthet. Képviselőtársaim! Működjünk együtt ezen törvényjavaslat kapcsán! Természetesen nem feltétlenül tökéletes ez a javaslat. Képviselőtársaim! Ha önöknek van módosító javaslata, nyújtsák be a parlament elé, a honv édelmi bizottság meg fogja tárgyalni, és ha a javaslat összhangban áll mind a törvény szellemével, mind a honvédelem ügyével, akkor természetesen támogatni fogjuk. Én arra kérem önöket, képviselőtársaim, jöjjenek velünk ma itt és majd a szavazáskor, és tám ogassák ezt a törvényjavaslatot, éppen azért, hogy a hallgatók, az oktatók és az intézményvezetők számára a szociális biztonságot ellenzék és kormánypárt közösen biztosítani tudja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi vélemény ismertetője Simicskó István képviselő úr. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN , a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nagy érdeklődéssel figyeltem Vadai Ágnes képviselőtár samnak a szubjektív élménybeszámolóját, amellyel a honvédelmi bizottság tegnapi ülését jellemezte. Valóban az a feladatom, hogy az ott elhangzottakat, amelyek kisebbségi kritikaként megfogalmazódtak a bizottság ülésén, itt most a Ház elé tárjam. Én azt his zem, hogy ott is elmondtuk, és jó, hogyha itt, a szélesebb nyilvánosság előtt is elhangzik az, hogy mi nem vagyunk semmi jónak az elrontói, mi minden jó és nemes dolgot tudunk támogatni. Ha valóban igényli ezt a kormányzat, akkor a honvédelem össznemzeti j ellegéből kifolyólag mi minden egyes esetben igyekeztünk és törekedtünk is erre. Azonban most ezzel a törvényjavaslattal, amely előttünk fekszik, mi is a célja valójában a kormányzatnak? Hallhattunk mindenféle ügyes javaslatot és ügyes gondolatot arra nézv e, hogy itt nincs másról szó, mint hogy a jóléti és a szociális kibontakozás és kiteljesedés érvényesülhessen a katonai felsőoktatásban, az ott tanuló hallgatók esetében is. Mert erre eddig, úgy tűnik, hogy nem volt lehetőség, de most, lámlám, elérkezett a pillanat tíz hónappal a választások előtt, hogy ezt is meg lehessen tenni - ami persze nem gond, tehát lehet ezt folytatni, és ezt örömmel támogatnánk, ha tényleg erről lenne szó. A bizottsági ülésen azonban mi elmondtuk, hogy ez a törvényjavaslat furcsa módon vagy túl korán, vagy túl későn érkezett a bizottság elé, és így az Országgyűlés elé is, de semmiképpen sem a megfelelő pillanatban, a megfelelő időben - az időzítés rendkívüli módon fontos, tudjuk mindannyian , megmondom, hogy miért. Egyrészt azért mondtuk azt, hogy korán, hiszen az Alkotmánybíróság előtt van a felsőoktatási törvény. Nem hiszem, hogy bárki venné magának a bátorságot, hogy megjósolja, hogy az Alkotmánybíróság pontosan hogyan fog ítélkezni ebben a kérdéskörben, elfogadjae vagy sem. E rre alapozva építeni most, és ezt továbbgöngyölve a katonai felsőoktatási törvényt megváltoztatni és módosítani, nem tartjuk időszerűnek, tehát ilyen szempontból szerencsétlennek tartjuk az időzítését ennek a javaslatnak. Hogy miért mondjuk azt, hogy későn ? Azért későn, mert már szeptember 1jétől hatályos lenne, érvényes lenne, ezen szabályok alapján folytatnák és kezdhetnék meg a tanulmányaikat a katonai felsőoktatásban a fiatalok, a hallgatók. Semmiképpen sem tartjuk ezt szerencsésnek, mert aggályos az, hogy ha valaki felvételizett a katonai felsőoktatási intézménybe, ezt követően ismerheti meg azt,
