Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FONT SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4471 munkaerő, mert az elmúlt tíz évben eltűnt az a munkaerő a környékről, amely ezt az alkalmi munkát ellátta. (19.30) Vannak viszont vidékek - még egyszer mondom, elsősorban én a szántóföldi vidékeket sejtem e mögött , ahol viszonylag kevesebb az alkalmi munkaerőszükséglet a gépesítés és más ok miatt, ott Farkas Imre képviselőtársam aggodalmai teljesen érthetőek. Én azt tudom mondani ugyanakkor, hogy a 60 napot mindenféleképpen védjük meg, és itt értsünk egyet a kormány és a kezdeményezők álláspontjával. A 120 napra való bővítést én azért nem tudnám feltétlenül támogatni, mert létezik az a tavalyi kormányrendelet - azon lehet tovább egyszerűsíteni , ami 150 napra a szezonális mezőgazdasági munkára külföldiek foglalkoztatását lehetővé teszi, és abban az e setben viszont van helyi munkaerőigényfelmérés is. Aki tehát hosszabb távon akar foglalkoztatni, valamilyen módon fogjon össze, és oldja meg azt a 150 napos rendelet keretén belül. Természetesen minden olyan javaslattal egyetértünk vagy legalábbis tanulmá nyozásra érdemesnek tartjuk, ami az eljárás egyszerűsítésére vonatkozik. Azt a rendeletet is egyszerűsíteni kell, és itt is lehet még valószínűleg az eljáráson egyszerűsíteni. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra következik Font Sán dor képviselő úr, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, én egy szűkített szemüvegen nézem ezt az alkalmi munkavállalást, mégpedig a mezőgazdaság szemüvegén keresztül, és ennél szélesebb a kör bármely körülmények között, nyári idénymunkára sok helyen alkalmazhatnak alkalmi munkavállalót. Való igaz, ez csak a mezőgazdaságra, és a külföldiek esetében is kizárólag mezőgazdasági alkalmi munkára engedi ezt meg, s ezen a szemüvegen keresztül nézem. Sa jnálatos tapasztalat - és egyező a tapasztalatom, amit Géczi József képviselőtársam mondott , hogy a nagy munkaerőigénylő mezőgazdasági kultúrájú területeken ma krónikus munkaerőhiány van, egyszerűen nincs hadra fogható ottani, környékbeli, magyar államp olgárságú lakos. Még a mobilitásuk is nagyon kicsi, hogy olyan területről eljöjjenek, ahol esetleg a szántóföldi kultúra miatt nem annyira kézimunkaigényes a művelés, és oda mennének, ahol nagyobb a kézimunkaigényes művelés. Nem jellemző, egyszerűen nem annyira mobilak ma Magyarországon a munkavállalók. Ennek strukturális okai vannak, ne is menjünk bele, de a tény mégiscsak ez. Hogy miért nem ragasztanak és ragasztanake bélyeget az alkalmi munkavállalói könyvnél? Megint csak ezen a mezőgazdasági szemüveg en keresztül nézem: addig, amíg magas értékűek lesznek a közterhek, nem is fognak. Miért? Mert a világon nincs olyan mezőgazdaság, amely mintegy 30 százalékos közterhet még ki tudna termelni a napi munkabérek mellett. Nemhogy az a magyar mezőgazdaság, amel yet most éppen a tönkremenetel szélére sodort az elmúlt két év, nemhogy ezt tudná kitermelni, hogy egy 3 ezer forintos napidíj után még 1100 forintos közteherjegyet kelljen beragasztania a munkaadónak - ez lehetetlen! A német gazdaság köztudottan valamelye st előrébb van, mint a miénk. Németországban mezőgazdasági alkalmi munkavállalás után nulla a közteher, nem kell közterhet fizetnie a munkaadónak. Valószínűleg ezen példák felé kellene inkább elmennie a törvényalkotónak is. Az egyéb területeken, ami nem me zőgazdaság, ott természetesen egyetértek Farkas Imre képviselőtársam által elmondottakkal, a közteherjegyek szigorú beragasztásával, illetve az érték megtartásával. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Géczi József képviselő úr nak, MSZP.
