Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
4467 előterjesztésben, az talán - és egy új szakasz - a külföld iek alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatásának megengedése egy éven belül 60 napra. Sajnos, a törvény önmagában, tartok tőle, nem ad elég támpontot az érintetteknek, hogy ez hogy is fog működni. Egyelőre nem láttam felhatalmazást sem, hogy tová bbi rendeletek, törvénykezések pontosítanák az alkalmazás szabályait, és éppen ezért látom ennek a buktatóját. A törvény egyéb pontjai teljesen lényegtelenek, ha szabad így fogalmaznom, hiszen az, hogy Magyarországon menekültek, letelepedési engedéllyel má r rendelkezők is vállalhatnak alkalmi munkát, azt hiszem, nem nagy áttörés az alkalmi munkavállalás tekintetében. Az egy érdekes fordulat egyébként, hogy az egy évben alkalmi munkával vállalható munkanapok számát önök az előterjesztésben felemelték - 200 n apra az eddigi 120ról , majd pedig szintén egy szocialista képviselőpáros indítványára valaki vissza szeretné csökkenteni 150 napra. Tehát itt sokszor disszonanciát látok a kormány és a kormánypárti képviselők szándékában. Éppen ezért szeretném, ha konkr etizálnánk az alkalmi munkavállalás feltételeit, illetve annak a szabályait, hogy külföldi hogyan vállalhat alkalmi munkát. Mert a törvény szövege rettentően egyszerűen intézi el ezt a kérdést. Azt mondja, hogy az ikszedik bekezdésben meghatározott külföld i személy a meghatározott idénymunka esetére egy évben legfeljebb 60 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban, ez az alkalmi munkavállalói könyvvel megtehető, tehát közteherjegy beragasztásával. Azért, hogy érzékeltessem, hogy mi az én aggályom, szeretném a jelenlegi helyzetet vázolni, hogy miután alkalmi munkavállalóként külföldi nem érkezhet a mezőgazdaságba, csak normális munkavállalás feltételeinek szabályai szerint, ezért most vázolom, hogy ez hogyan működik ma, és ehhez képest szeretném tudni, hogy mi a változás, mit tartanak meg az eddigi kötelező rendszerből, és mi lesz az egyszerűsítés, mert erre nem ad választ a törvénymódosítás. Jelenleg az a szabály, ha valaki külföldi mezőgazdasági alkalmi munkavállalóval szeretne munkát végeztetni… - mert az általános vitán egyértelműen állást foglalhattunk abban az ottani vita következtében, hogy nincs nagy mennyiségű, hadra fogható magyar mezőgazdasági alkalmi munkavállaló, tehát, mint ahogy a nyugateurópai országokban ezt már régesré gen megoldották, a külföldieket kizárólag mezőgazdasági alkalmi munkára, de korlátozás nélkül beengedik, nagyon egyszerűsített feltétellel. Nem így Magyarország; ezért aztán a munkaadónak először a munkaügyi központná l jeleznie kell a munkaerőigényét. Ekkor 30 napos elbírálással a munkaügyi központ először magyar állampolgárokat próbál neki kiközvetíteni. Ez 99 százalékban sikertelen szokott lenni. Ekkor kerülhet sor egyáltalán arra, hogy külföldi kerüljön szóba. Ekkor viszont már a megyei központhoz kell fordulni, nem a területileg illetékeshez, egy újabb kérelmet elindítani. Ezzel a kérelemmel szintén 30 napig kell várakoznia a munkaadónak, hogy vajon milyen álláspontra helyezkedik a megyei munkaügyi központ. Hozzátes zem, ekkor már több tízezer forintot elér a munkaadónak a szándékozott bejelentése, különféle kötelezettségek, illetékek formájában. Csak hogy megjegyezzem például, ha megnevesíti a külföldi személyt, akivel szeretné vállaltatni a munkát, azonnal egészségü gyi könyvet kell neki szerezni. Ehhez mellékesen be kell utazni először külföldről az állampolgárnak, a külföldinek Magyarországra, és üzemorvosi vizsgálat eredményeképpen - ez minimum 5000 forint szokott lenni - megvizsgáltatni, hogy alkalmase a munkavég zésre majdan Magyarországon, de még semmit nem tudunk az engedélyezési eljárás végéről. De tételezzük fel, hogy a másik 30 napos tortúra után igenlő a válasz, és névre szóló határozattal megkapja a munkavégzésről szóló engedélyt, jegyzik benne a munkavégzé s helyét, annak időtartamát, a személyi alapbért, és ez egy évre szóló okirat. Ezek után odahaza a hazájában elkezdheti a munkavállalási vízum megszerzését. A munkavállalási vízum megszerzése újabb 3045 nap, tehát most a 90. napnál tartunk ahhoz képest, h ogy a munkaadó jelezte, hogy szeretne valakivel alkalmi munkát vállaltatni. Ugye, kezd már komikussá válni a dolog, különösen a mezőgazdaság tekintetében?
