Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Bó... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
4454 máskor is előjön az az igény, hogy ugyanakkor egyre több lehajtót építsünk. Nyilván kompromisszumot kellett kötnünk, és a jelenlegi tervek alapján minden olyan helyen, ahol abszolú t indokolt, forgalomszámlálási és forgalomelőrejelzési okok miatt a lehajtókat megépítettük. A pernyéhez sajnos most nem tudok hozzászólni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólá sra következik Hargitai János képviselő úr, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az előbbi kétpercesben azt mondtam, hogy ennek a beruházásnak egy kapcsolódó beruházásaként szükséges kalkulálni Moh ács rákötésével - amellyel most nem kalkulálunk - és a mohácsi híd megépítésével, ezt azért mondtam, mert így az autópálya hatása féloldalas lesz. Ha már megépítjük ezt az autópályát vagy autóutat, akkor gondolnunk kellene a DunaTisza közötti szakaszra, a Bajától délre eső szakaszra, ott az autópálya feltáró hatása a mohácsi híd nélkül kevésbé fog érvényesülni. Az ön elődje, Szalay államtitkár úr itt a parlamenti felvetésemre pár hónappal ezelőtt, még az államtitkársága alatt azt mondta, a minisztérium arr a lát lehetőséget, hogy 2008 után Mohácson híd épüljön. Azóta önöket kétszer megszólítottam írásbeli kérdésemmel, önök tolják ezt a határidőt. Tehát én csak azt látom biztosnak, hogy a bizonytalanságuk biztos ebben a kérdésben, pedig ez nekünk gazdasági ve szteséget jelent. Annak örülök, hogy ön szóba hozza a mohácsi határkikötőt - amit nem vetettem fel , ez nagyon fontos. A mohácsi határkikötő megépítésével szintén az Orbánkormány egyik döntése úgy kalkulált, hogy annak az uniós belépésünkre kell megvalós ulnia. Most azt látom, a schengeni határrendszer részese leszünk, és félő, hogy akkor sem lesz meg a mohácsi határkikötő, pedig ez szintén naponta gazdasági veszteséget jelent számunkra. A VPOP lekaszálhatná a vámbevételek 25 százalékát, ami iszonyatosan n agy tétel, és ebben egy fontos szegmens lehetne az Európai Unió egyik déli határkikötője, ez pedig a mohácsi határkikötő. Szintén megszólítottam önöket írásbeli kérdéseimmel, most már többedszer, és a válaszaik alapján még mindig nem látom, mikor van reali tása annak, hogy elkezdjék ennek a határkikötőnek a kivitelezését. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra következik Domokos László képviselő úr, Fidesz. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb a megvalósíthatósági tanulmányokra, illetve ennek a konstrukciónak a felső határára próbáltam kérdezni, de tovább szeretnék menni, mert az üzleti terv gondolatkörét fontos körüljárnunk. Martonosi György is felvetette, valójában milyen gazdaságossági számítások vezettek arra, h ogy az M6os egyik szakasza igen, a másik nem, az M8as nem, az M44es nem, az M43as nem, helyette, mondjuk, az M6os ÉrdBudapest szakasza igen. Vannake rendelkezésre álló gazdaságossági számítások, amelyekbe esetleg bele lehetne tekinteni? Milyen összt ársadalmi előnyökkel szolgál? Azt látjuk, hogy a konkrét üzleti terv abból áll, hogy a pályázók milyen ajánlatokat tesznek. Abban is eléggé bizonytalanok, hogy ez 2025 évig hogyan fog megjelenni. Akkor az általános gazdaságossági előny számításával szerin tem ezt sokkal bonyolultabb egyébként kiszámolni, mint azt, hogy egy útszakasznak mennyi a bekerülési költsége, összevetve a banki hitellel milyen kamat- és egyéb járulékkövetkezményeket hozna. Én valóban azt gondolom, hogy szakmailag sem egyszerű kérdés 2 5 évre megmondani, hogy egy útnak milyen felújítási követelménye van, milyen paramétereket kell 20 év múlva tudnia az útnak, és ha ez nem történik meg, akkor ennek az anyagi következményei mennyiben az üzemeltető feladatai
