Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ÉKES JÓZSEF (független):
4389 Önök nem érzik, hogy óriási rendszerprobléma van teljesen máshol, és önök most rászálltak a pincérek borravalójára meg a bébiszitterséget vállaló egyetemista lányra, hogy majd őt is jelentse be, akihez elmegy? Én nem é rtem, komolyan mondom, hogy önöknek az a rendszer, ami most van, és szemlátomást a magyar gazdaság rákfenéjét okozza, az önöknek jó?! Hogy a borhamisítás miatt, amiről beszélünk, nem tudom, hány év óta, nem hajlandóak a cukrot az ellenőrzött kategóriába be sorolni! Meg kell kérdeznem, amit a kívülálló megkérdez, miért érdeke a kormánynak, hogy ez a rendszer fennmaradjon. Érdeke a kormánynak, hogy ez a rendszer, amelyről említést tettem, fennmaradjon? A kívülálló válasza úgy néz ki, hogy igen, valamiért érdek e, de önök nem mondanak erre semmit, hogy nem érdeke, és ez ellen szeretnének tenni. Önök kinézték maguknak a pincérek borravalóját. Hihetetlen ez a félreértés és ez az aránytévesztés! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deu tsch Tamás) : Hozzászólásra következik Ékes József képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (független) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon köszönöm a szót és a lehetőséget, de az ember most már lassan mosoly nélkül ezt nem bírja ki. Ma három olyan törvénnyel fog lalkozunk, ami valamilyen mértékben az adó- és járulékkérdésekkel foglalkozik. Ilyen az alkalmi munka kérdése, jelen pillanatban a pincérek kérdése. Számos alkalommal, a tavalyi évben is, tavalyelőtt is, idén is több parlamenti vitában elmondtam, hogy a ma gyar gazdaság akkor válik versenyképessé, sőt mi több, a fizetési morál is akkor fog normális kerékvágásba kerülni, ha Magyarországon adó- és járulékcsökkentést hajtanak végre. Ez sajnos a mai napig nem történt meg, és ahogy a miniszterelnök úrtól is hallo ttuk év elején, saját maga is mondta, hogy na, most csinálunk egy adó- és járulékcsökkentést, erre külön bizottságot hozott létre, és sajnos a bizottságnak az lett az eredménye, hogy nemhogy adó- és járulékcsökkentés következne be, hanem inkább a növekedé s. Nézzük a másik oldalon, amit Szabó képviselőtársam is elmondott! Egyrészt a borravalókör nemcsak a pincérekre vonatkozik, hanem vonatkozhat a postástól elkezdve mindenkire az égadta világon, ahol az állampolgár azt mondja, hogy mínusz 35 fokos hidegben jön a postás, odaadom neki a borravalót. Ugyanaz a kategória, hisz borravalóadás történik itt és ott is, amikor a pincérnek odaadjuk a borravalót. Jártam számos olyan országban, ahol beépítették a 10 százalékot mint egyfajta szolgáltatást. Higgyék el, képv iselőtársaim, amikor az ember azt mondta, hogy na, még ennyit hozzáteszek, mert kedvesek voltak, azt is elfogadták. A magyar gazdaságnak nem ez a rákfenéje. Mint ahogy Font Sándor képviselőtársam is elmondta, számos olyan súlyos kérdés van Magyarországon, amit meg kellene oldani; nem egy ilyen salátatörvénnyel, hogy beleillesztek mindent, és megpróbálom majd a képviselőkkel elfogadtatni, hisz a feketemunka, a feketegazdaság nem ezen a szinten történik, és nem ezen a szinten dől el. Ha minden vállalkozás szá mára a megmaradó összeg fejlesztésre, a munkavállaló részére nagyobb lehetőséget tudna biztosítani, egyből a hazai vállalkozások is versenyképesebbé tudnának válni, és ezáltal a fizetési morál és annak a fegyelme is sokkal nagyobb mértéket tudna ölteni. Ol yan óriási terhek rakódnak le a mai vállalkozásokra, amelyek miatt sajnos a törvény adta mindenkori kiskapukat megpróbálják kihasználni. Ahogy Font Sándor képviselőtársam is elmondta, valóban meg kellene azt nézni, hogy hány olyan nagy magyarországi tulajd onú gazdasági társaságnak, vagyis állami tulajdonú társaságnak adott az állam forrást, ami után felszámolás következett, magánkézbe került, és az állami forrást soha senki az égadta világon nem vizsgálta, hogy az egyáltalán milyen hasznot és mikor kinek a részére