Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (Mandur László): - ÉLŐ NORBERT (MSZP):
4368 Megosztani pedig ma is meg kell az összes bevallott adófajtát, semmi változás nem történik. Annyi történik, hogy nem kell utalni különkülön, mert teljesen fölösleges, az APEH nyilvántartási rendszere pedig kezelni tudj a ezeket a flopin, emailen vagy bárhogy megkapott adatokat. Úgy gondolom, hogy az egyszerűsítés igenis a kisvállalkozásoknak kedvez, a nagyvállalkozások nyilván nem nagyon fogják érezni ennek az előnyeit, viszont a kisvállalkozók, a nagyon picik - például a cipészek - biztos, hogy érezni fogják. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Ékes József független képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Talán még egy olyan téma, amit Gön dör Istvánnak is és államtitkár úrnak is mondanék, hogy ha egy nagyobb gazdasági társaság, ami foglalkoztat 500 főt, ahol bérszámfejtő van, havonta utalják át a tbjárulékot meg egyéb más dolgot, nem értem meg, hogy miért jelent neki több terhet, mondjuk, év végén a munkavállalójával azt a gesztust megtenni, hogy automatikusan utalja vissza - elektronikusan is történhet ma már az adóbevallás , hogy a gazdasági társaság elektronikus úton utalja át a dolgozó adóbevallását. Ez akkor lesz érdekes, vagy akkor l ehetne érdekes, államtitkár úr, ha minden munkavállalónak saját magának is ki kell tölteni az adóbevallását. Amikor családi adózásról van szó, akkor más a kérdés, de addig, amíg egy gazdasági társaságnál profi módon a bérszámfejtők automatikusan minden hón apban ezt megcsinálják, nem jelent számukra pluszköltséget. A pluszköltség csak ott jelentkezhet és akkor jelentkezhet, ha állami szinten olyan nagy mérvű adó- és járulékterhekkel bírnak a gazdasági társaságok, hogy azt mondják, hogy ezt lepasszolom, csiná lja meg a dolgozó saját maga, de ezt a gesztust általában az elmúlt 1820 év folyamán a gazdasági társaságok minden további nélkül profi módon megoldották és megcsinálták. Miért kell nehezíteni ezt a kérdést? Egy egyszerű munkavállaló, akinek más jövedelme nem származik, év végén nyilatkozik a munkaadója irányában, hogy máshonnan nincs jövedelme, és ezt a gesztust a munkaadó megcsinálja helyette, akkor talán a kölcsönösség és talán a félelem keltése nélkül ezt a gesztust a munkaadó megcsinálja számára. Miér t kell ezt bonyolítani? Hiszen ezt profi módon, egyszerűen… - és az adóhatóság is maximálisan megbízott a gazdasági társaságban, a munkaadó gazdasági szakértőiben, akik a munkavállaló helyett ezt a tevékenységet ez idáig is elvégezték. Miért kell bonyolíta ni ezt a kérdést? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mert az egyén, a munkavállaló lehet, hogy rosszul tölti ki. (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) Hihetetlen sok adóhatósági odavissza levelezés fog ebből adódni. E LNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Élő Norbert, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! ÉLŐ NORBERT (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném mondani, hogy az, hogy az adóhatóság fogja e lvégezni az adó megállapítását, igenis egyszerűsíti a cégek életét, hiszen a cégek így is, úgy is bevallják ezeket az adókat. Ebből az adóhatóság - én azt mondom - egy enter gombbal megállapítja az adót, kész. Innentől kezdve tehát nem kell a vállalatnak é v végén kitölteni egy csomó nyomtatványt, ami egyébként egy csomó időt elvesz, és teljesen fölöslegesnek tartom, tehát nem is értem azt, hogy Ékes képviselő úr miért akarja ezt visszatenni a vállalatokra, hiszen ez megint költségcsökkentő, és hogy úgy mond jam, ezért már a különféle könyvelőcégek nem kérhetnek pluszpénzt az év végén, hiszen ön is tudja nyilván, hogy minden egyes cégnek mérlegkészítésnél és egyéb adóbevallásoknál
