Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4358 elleni fellépését támogatja, néhány praktikus technikai módosítást vezet be, és összehangolja, illetve megkísérli összehangolni a 2005. november 1jén hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel az adózás rendjéről szóló törvény szabályait. A törvényjavaslat a feketefoglalkoztatás és az adókötelezettségek elkerülésének megn ehezítésére, a tbjárulékfizetési fegyelem javítására és egyéni nyilvántartásának pontos vezetésére, az adóhatóság szankcionáló tevékenységének könnyítésére törekszik. Ezek a célkitűzések úgy általában véve támogathatók. A célok teljesítése érdekében a tör vényjavaslat az APEHnél újabb nyilvántartások bevezetését írja elő, és különböző hatóságok, szervezetek által vezetett nyilvántartások kapcsolatainak szabályozását tartalmazza. A szokatlan a dologban csak annyi, hogy a kezelni kívánt anomáliái a magyar mi ndennapoknak régóta közismertek, de a kormány csak hároméves Csipkerózsikaálom után, 2005 nyarán ébredt rá, hogy itt is komoly, eddig elhanyagolt teendői vannak. Első ránézésre a tervezett beavatkozások nagyon drasztikusnak látszanak, szándékos bűnt és ak aratlan hibát nagyjából azonos durvasággal sújtanak; ezt finomítani kell. Hogy végül is ez a törvény meghozzae a tőle várt eredményt a magyar gazdaság kifehérítésében, ezt majd a gyakorlat fogja eldönteni. A törvényjavaslat sajnos az eddigi gyakorlathoz h űen kapkodásról tanúskodik, mintha a kormány az elmúlt időszak tehetetlenségét akarná nagyszámú apróbb rendelkezés módosításával, néhány újabb bevezetésével ellensúlyozni. Ez a lázas kapkodás azonban számos negatívumot is eredményez a mindenkit mindennap k ülönösen érintő, a tisztességes vállalkozóktól, a polgároktól nagy pontosságot és munkát igénylő adó- és járulékkötelezettségek teljesítése területén. Normális körülmények között az adókról és az adózás rendjéről az éves költségvetési törvény vitájával pár huzamosan szokás a törvényalkotás során dönteni, ilyen jellegű törvényjavaslatokra év közben csak rendhagyó esetekben kerül sor. A törvény hatálybalépése normális esetben január 1je, szemben az előttünk fekvő javaslattal, ami számtalan hatálybalépési hatá ridőt tartalmaz, és ezek természetesen nehezen indokolhatók. A gazdasági társaságok és egyéb szervezetek az egyéni vállalkozók, de egyes esetekben az államnak kevéssé kiszolgáltatott magánszemélyek is a tárgyév előtt szokták megtervezni éves gazdálkodásuka t, költségvetésüket, így az adózással összefüggő tetemes adminisztrációs költségeiket is, adójukat, magyarán szólva üzleti terveiket, ami a stabil gazdálkodásuk alapja. Ez a cikcakkos kormányzati törvénykezés a mikrogazdaság helyzetét előbbutóbb olyan roz ogává, tervezhetetlenné teszi, mint amilyet a makrogazdaságból a kormánynak az elmúlt három esztendőben sikerült létrehoznia. A törvényjavaslat jelentős mértékben növeli a bürokráciát mind az adatszolgáltatásra kötelezett adóalanynál, mind az APEHnél. Fel tételezzük, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását nem előzte meg egy olyan vizsgálat, ami az adóalanyok informatikai eszközellátottságára vonatkozna. Célszerű lenne a megfelelő eszközzel nem rendelkező kis- és mikrovállalkozók számára egy kedvezmén yes informatikaieszközfejlesztési programot kidolgozni, ha a kormány ragaszkodik a javaslatban foglalt eredeti elképzeléseihez. Az egyéni, mikro- és kisvállalkozások számára ezek az intézkedések sokkal többe fognak fajlagosan kerülni, mint a nagyvállalato knak. A 33. §ban szabályozott állami megtorlások kilátásba helyezése elviselhetetlen terheket jelenthet a becsületes vállalkozóknak apró tévedések esetében is. A szélhámosok pedig már ma is tudják, hogy hogyan kell a büntetések ellen védekezni; ennek a má ra kialakult gyakorlatán nem is kell sokat változtatniuk. Milyen költségekkel számol a kormány az új, illetve a módosított, adózás rendjéről szóló törvény bevezetése kapcsán? Ha az új adatnyilvántartások létrehozásáról és különböző, egymástól független ada tállományok rendszeres alkalmi összekapcsolásáról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ennek milyen összefüggései lehetnek. Racionális ugyan a terv, elvben a diktatúrák legtöbb cselekedete az, mégis úgy tűnik, hogy útban vagyunk az orwelli világ felé, ahol a Nagy Testvér mindent és mindenkit lát, ha akar. Ezt a személyhez fűződő jogok szempontjából