Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4359 alaposabban meg kell vizsgálni; most mindösszesen négy napunk volt a törvényjavaslat tanulmányozására és a felkészülésre. A feketegazdaság ellen i harc címén az egész társadalom átvilágíthatóvá és kiszolgáltatottá válik az APEH számára. Különösen aggasztó ez a helyzet a mai Magyarországon, ahol a közelmúltban már előfordult, hogy az APEH huzamos időn át a párt ökle szerepét kellett, hogy eljátssza. A bürokrácia természetesen sokba fog kerülni mind az adóalanyoknak, mind a takarékosságra és a létszámcsökkentésre törekvő magyar államnak. Az adórendszer a módosításokat követően nem fog egyszerűsödni, nem lesz átláthatóbb, nem lesz követhetőbb és nem le sz olcsóbb. A törvényjavaslat szerint az adóügyek bonyolultságára tekintettel a megalapozottabb döntések meghozatalához az adóhatóságnak az eddiginél több időre van szüksége. Ezért a fellebbezési, elbírálási határidőket a 24., 25. és 26. § a jelenleginek k étszeresérenégyszeresére emeli. A határidők csak az adóalanyok számára lesznek rövidebbek és szigorúbbak, pedig az ő technikai felkészültségük és kockázattűrő képességük lényegesen kisebb, mint az APEHé. Ha az adóalanyoknak az APEHhel szemben követelése ik vannak, akkor ez a határidőmódosítási sorozat anyagi veszteséget is okoz számukra. A feketegazdaság elleni határozottabb fellépést szolgálják többek között a 4., 8., 15., 17., 18., 22., 34. §ok. Az egyéni adatszolgáltatásnál a hibázókkal szembeni durv a és disztingválást nem ismerő szankciókkal együtt újra előtérbe kerül a jövedelmezőség- vagy adóbecslés több formája a szakmákra, most már a vállalkozásokra is kapcsolt vállalkozások szokásos piaci áraira. Nyilvánvaló, hogy a kormány szerint bűnös ország vagyunk, megérdemeljük ezeket a szocializmusra jellemző adókivetést megalapozó módszereket. Az adóeltitkolás felderítésének ez egy durva módszere, de mint tudjuk, az adóhatósági visszaélésekre is lehetőséget teremt. Ó, csak az állami korrupciót lehetne egy szer megfékezni! Ezért gondosan ki kellene dolgozni az ilyen eljárások garanciális feltételeit. Márpedig ebben a törvényben ilyen garanciális feltételeknek nyomuk sincs. A 18. § nem túl barátságos: megszűnik a lehetőség az elsőfokú eljárás felfüggesztésére , amennyiben az ügyfél indokolt kérelmet terjeszt elő. Valószínűleg többen visszaéltek ezzel a lehetőséggel, de ennek bevezetése ép ésszel elképzelhetetlen, mert a valóságban előfordulhat baleset, súlyos betegség vagy bármi más, amikor nem adócsalóról van szó, és amit egy normális országban a hatóságok akceptálni szoktak. A 33. és a 34. § az üzletbezárás fenyegetését erősíti drákói módon a vállalkozó felé. Ha a 33. § ebben a formában életbe lép, akkor a magyar vállalkozók új jelszava az lehet, hogy meneküln i ebből az országból, mert olyan drasztikus rendelkezéseket és olyan következményeket, szankciókat tartalmaz, ami a becsületes, csak tévedésbe esett vagy valamilyen apró vétséget elkövetett vállalkozók működését is nagyon komoly veszélybe sodorhatja. A 9. § egy érdekes paragrafus, hiszen az eddig többtucatnyi adószámlán történő vállalkozói befizetést összesen hat darab adó- és járulékszámlára csökkenti. Ez idáig rendben is van, de a különféle, vállalkozást terhelő adókat és járulékokat - társasági adó, körn yezetvédelmi adók, szakképzési hozzájárulás és a többi - egyetlen számlán kell befizetni. Ez akár jó is lenne, a baj csak az, hogy ezzel egy időben a vállalkozónak egy bevallást is be kell nyújtania, hogy az APEH a befizetés számlákra való bontását el tudj a végezni. (11.10) Hogy ez közben milyen zavarokkal és büntetésekkel fog járni, azt ma nehéz megmondani, de rosszat sejtünk. Szerintünk a régi eljárás egyszerűbb és ésszerűbb volt, ezen kár változtatni. De hogy ne csak kritikát fogalmazzak meg, hadd emelje k ki egy szakaszt a törvényből, az 51. §t, amely örvendetes. Eszerint az APEH a jövőben nem engedményezhet olyan követeléseket, amelyekkel szemben a magyar állam vagy annak intézményei állnak helyt. Pozitív lépés, végre rájött a törvény előterjesztője, ho gy itt lépni kell. Korábban e törvényi hely hiányában az APEH fillérekért adott el olyan követeléseket - például volt állami vállalatok tartozásait , amely követeléseket a