Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
436 ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáj ának folytatása és lezárása. Az előterjesztéseket T/13674. és T/13675. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/13674/1. és T/13675/1. számon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes képviselői felszólalásokra kerülhet sor, 1010 perces i dőkeretben. Mivel írásban senki nem jelezte előzetesen felszólalási szándékát, kérdezem, ki kíván felszólalni. Megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak, Fideszfrakció. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fides zMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja a korábbi ülésnapon az általános vita megkezdésekor már kifejtette az igazságügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatosan benyújtott törvényjavaslatokkal kapcsolatos álláspontját. Most mégis egy kicsit ezt az ak kor szűkös időkeretben lefolytatott hozzászólásban nem érinthető gondolatokat folytatnám. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat nem tarthat számot olyan széles érdeklődésre, mint mondjuk, az előbb lezárt vitában elhangzott kérdések, és úgy tűnik, hogy a nyilvánosság sem nagyon szerezhet tudomást arról, hogy milyen fontos törvényjavaslatról van szó, milyen fontos jogintézmény átalakításáról van szó a jelenlegi vitában. Hiszen ha a napilapokat megnéztük vagy a sajtóhíradásokat figyeltü k, akkor azt hiszem, egyetlen sort nem találhattunk e fontos törvényjavaslat parlamenti vitájáról, függetlenül attól, hogy most mely sajtótermékeket nevezhetném meg. A vitában kicsit mostohán bántunk mi is az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban törté nő kirendeléséről szóló törvényjavaslattal. Ennek a neve, elismerem, nem sok izgalmat válthat ki az Országgyűlés munkáját figyelemmel kísérőkben, és egyáltalában az igazságügyi szakértői tevékenység sem, pedig ha arra gondolunk, hogy ma már szinte nincs ol yan polgári eljárás Magyarországon folyamatban, amelyben a bíróságok ne vennék igénybe az igazságügyi szakértői szakvéleményt, az igazságügyi szakértő munkáját, akkor sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének ezek a kérdések. Vannak olyan perek, amelyek nem is dönthetők el törvényi szabályozás folytán s a dolgok rendje miatt szakértői közreműködés nélkül - gondoljunk a származási perekre! De vagyonjogi perek esetében is szinte minden esetben ingó, becsüs vagy ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére kerül sor, ha a per tárgya valamely dolog értékének a meghatározása. Ezekkel a példákkal talán érzékeltetni tudom, hogy az a sok százezer per, amely folyamatban van Magyarországon, azok nagy része szakértői tevékenységet igényel, és mivel tudjuk, hogy a szakértői vél emény lényege az, hogy a bizonyítékok mérlegelése során valamilyen módon a bírói ítélet részévé válik, ezért biztos, hogy százezrek és milliók számára fontos kérdés az, hogy az igazságszolgáltatás szerves részét képező tevékenység korrekt módon történjen. Tehát ne arról beszéljünk, mint a tanúk esetében, hogy a felperesi tanú vagy az alperesi tanú vagy az én szakértőm vagy a te szakértőd, hanem vegyük tudomásul azt az alaphelyzetet, hogy az igazságügyi szakértő munkája elsősorban az adott ügyhöz, a felmerül ő szakkérdésekhez kötődik, és elsősorban a kirendelő hatósággal van kapcsolatban, még akkor is, ha a felek között folyamatban lévő jogvitát fogja az ő véleménye eldönteni. Az új intézmény bevezetését szándékozik megvalósítani a T/13675. számú törvényjavasl at, amikor lehetőséget biztosít arra, hogy a szakértőt per megindulása helyett a bíróság kirendelje valamelyik fél kérelmére. Mindjárt ezzel van a legnagyobb probléma. A törvényjavaslat első bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a kérelmező számára jelentős t ény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, akkor a fél kérheti a bíróságtól a szakértő
