Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SOÓS GYŐZŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4350 lesz benne természetesen , de most csak arról szeretnék szólni, hogy azt is tartalmazza, hogy azokat a bonyolult, bürokratikus eljárásokat, amikkel az állampolgárokat és a vállalkozásokat terheljük, próbáljuk meg mérsékelni. Így cél, célja a kormánynak, és célja az MSZPfrakciónak is, hogy az adóigazg atási eljárást egyszerűsítse, korszerűsítse. Egyszerűsíteni szükséges feltétlenül, mert hiszen ma már tudjuk, hogy aki önadózó, és saját maga végzi el az adóbevallását, tudja, hogy csak elolvasni a kitöltési útmutatást egy fél nap, és akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a hozzáértő szakember, félszakember, akinek nem ez a fő munkája, megérti. Nagyonnagyon fontos, hogy az adóhatósági munkában, az adóigazgatási eljárásban javítsuk a munka hatékonyságát, javítsuk az ellenőrzés hatékonyságát. Különleges ez a törvény egyébként azért is, mert eltérő hatálybalépési időpontokat fogalmaz meg; számításom szerint összesen ötöt, vagyis 2005. november 1jét, 2006. január 1jét, 2006. április 1jét, július 1jét és 2007. január 1jét, természetesen ez mind másmás terü letre vonatkozik. Mi indokolja az eltérő időpontokat? Részben kényszer van, mint már szóltam is róla az előbbiekben. Van olyan kényszer ebben a törvénymódosításban és időpontban, ami szükségessé teszi a novemberi hatálybalépést. De különböző időpontok elté rő felkészülési időpontokat is tartalmaznak. (10.20) Sok esetben biztosítani kell a technikai feltételeket a törvény hatálybalépéséhez és megfelelő végrehajtásához. Különösen az adóalanyoknak kell felkészülniük. Lehetséges, hogy ez bizonyos esetekben többl etterhet is jelent számukra, de nem ez az általános. 2005. november 1jén, mint már említettem, hatályba lép az úgynevezett Ket., a közigazgatási hatósági eljárási törvény, egyúttal hatályát veszti a közismerten Áe., vagyis államigazgatási eljárási törvény . Éppen ideje, hogy ez ilyen formájában hatályát veszítse, hiszen 1957es törvény, bár a régihez már semmi köze nincs a törvény szövegének, hiszen rengeteg módosításon esett át. Ez a közigazgatási törvény és a volt Áe. mögöttes szabályként működik az Art.nál, vagyis az adózás rendjéről szóló törvénynél, éppen ezért a kettőt harmonizálni, szinkronizálni szükséges. Ugyanakkor természetszerűleg vannak specialitások. Az adózás rendjéről szóló törvény egy felsorolással egészül ki, amely meghatározza azt, hogy a z adózással kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási eljárásnak mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Csak példaként mondok egyet, ez az újrafelvételi eljárás, amelyet az adózás rendjében nem kell alkalmazni, más eljárásokat viszont éppen az Ar t. szabályoz, mert egy “normál” közigazgatási eljárásban olyan eljárás valószínűleg nincs, mint amit az Art.ban speciális eljárásként alkalmazunk. Az adózás rendjéről szóló törvény átveszi a közigazgatási törvény hatósági döntésekkel kapcsolatos fogalomre ndszerét is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy határozatot és végzést fogalmaz meg, vagyis a határozat az érdemi kérdésekben hozott döntés, míg a végzés az eljárási kérdésekben hozott döntés. Új szabályozás van az iratbetekintés korlátozásában a jövőben. Itt végzéssel dönt az adóhatóság, és ez is nagyon fontos. Nagyonnagyon fontos ennek a szabályozása azért, mert az egyik oldalról biztosítani kell az információszabadságot, a másik oldalról pedig azt, hogy illetéktelenül ne juthasson hozzá senki olyan info rmációkhoz, ami másnak a kizárólagos joga. Éppen ezért az Art. taxatív módon felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek esetében az adózó iratbetekintési joga korlátozott. Változások vannak a jogorvoslati rendben is, mégpedig úgy, hogy a végzések fellebbe zéssel támadhatók meg. Itt a közigazgatási bírósági eljárás nyilvánvalóan kizárt. De változnak a határidők és a különféle eljárások. Ezeket most itt a parlamentben technikai jellegű változtatásoknak nevezem, de nagy horderejű változtatások. Mindezek 2005. november 1jén hatályba lépnek. Egy következő nagy változásról szeretnék szólni, ez az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása. Nagyon fontosnak tartom abból a szempontból, hogy azok után, majd ha ez kialakul, és valóban látható lesz mindenki számára, a kkor egyértelművé válik, hogy ki és hogyan viseli a közterheket, hiszen megjelenik egyénileg a közterhekhez való hozzájárulás. A járulékfizetés átláthatóvá tétele érdekében is fontosnak tartom, továbbá azért, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi
