Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4308 környezetvédelmi miniszter úr is nagy előszeretettel emlegetett, hogy a Btk. módosításával a környezetvédelem, a természetvédelem és a hulladékgazdálk odás terén jelentős előrelépés várható, igen tisztelt államtitkár úr, nyilvánvalóan ön az előterjesztő, de nem önön múlott, hogy a környezetvédelem, a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás úgy került be ebbe a törvénymódosításba, ahogy bekerült. Azt lá tom, hogy ez a módosítás nem azt nyújtja nekünk, amit ettől vártunk. Azt vártuk, hogy a környezetet károsítók, a környezetet szennyezők akár a környezetvédelem, akár a természetvédelem terén, akár a hulladékgazdálkodás terén sokkal komolyabb szankciókban r észesülnek, ha azokat a vétségeket, bűntetteket vagy gondatlanságokat elkövetik, amelyeket korábban elkövettek. Ezzel szemben azt látom, hogy például a hulladékgazdálkodás terén, ami korábban kétéves büntetési egységet rótt ki egy adott elkövetésre, most, az új törvényjavaslatban például egy évre módosult. Jelentős szövegbeli módosításokat hajtottak végre, és sajnálatos módon azt kell látni, hogy a régi szövegezés egyrészt magyarosabb volt, másrészt sokkal átfogóbb szabályozást nyújtott, mint az új. Ha szab ad, akkor néhány dolgot mondanék. Néhány módosító indítványt adtam be, nem tudom, hogy milyen lesz a fogadtatása, de azt gondolom, hogy az egyes törvényekben, akár a környezetvédelmi törvényben, akár a természetvédelmi törvényben, szakmai törvényekben, ha úgy tetszik, az egyes tudományágak által használt fogalmaknak a következetes végigvezetése szerencsés és jó volna. Mindjárt mondok egyet, és a későbbiekben erre még kitérnék: a föld használata. Ha azt mondjuk, hogy föld, akkor lehetne összességében azt mon dani, hogy abban benne van a víz, a levegő, a talaj, a folyékony, a légnemű és a szilárd fázis is. Ezzel szemben nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy talaj, víz, levegő és az élővilág, mert ez a szakszerű és jó megfogalmazás. Ez volt egyébként a régiben is, ezzel szemben ezt most módosították. Államtitkár úr, tudjuk, hogy a környezetvédelmi törvény, a természetvédelmi törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény már nem annyira, de viszonylag jó törvény. Viszont ezen törvények azért nem tudnak a gya korlatban megfelelő hatékonysággal működni, mert az ezen törvényekre hozott rendeletek nem erősítik, hanem puhítják ezeket a törvényeket, és lehetőségeket adnak a környezetet, a természetet veszélyeztetőknek, illetve a hulladékkal gazdálkodóknak arra, hogy bizonyos szankciók alól ki tudjanak bújni. Most azt látom, hogy ez a törvénymódosítás, ami most a Btk.ban benne van, nem segít a környezetvédelemnek és a természetvédelemnek, még a szankciók terén sem, de még egyszer mondom, hogy megfogalmazásában is kom oly gondot látok. Az első néhány paragrafus kapcsán, amit érintenek ebben a törvénymódosításban, érdekes kérdés, és hadd kérdezzem meg - azt hiszem, módosító indítványt adtam be rá, bár ez itt nem a részletes vita helye , hogy valaki forgalomba hoz, kezel , megszerez, előállít vagy egyébként felhasznál - megmondom őszintén, nem értem, hogy mit jelent az “egyébként felhasznál”. Felhasznál, valamilyen formában felhasznál - az “egyébként felhasznál” kifejezést nem értem. Ez az, ami a 264. § (1) bekezdése helyé be jön majd be. Ott sokkal korrektebb és egyértelműbb volt a megfogalmazás. Amit már az előbb említettem, a 8. §ban van. Hadd kérjem önöket, hogy a föld helyett tisztelettel a talajt vezessük be a törvénybe. Erre módosító indítványt adtam be. Tudniillik a föld mint olyan, igazából, ha komolyan vesszük, nem is szennyezhető. A talaj az, ami a földnek a felső azon burka, amely élő rész, és megújuló, termékenységgel rendelkezik, bizonyos körülmények között megújuló erőforrás. (22.10) Ezt talajnak szoktuk nevez ni, ezt a szakirodalom is talajnak nevezi. Ez az, amit tudunk szennyezni, és a szennyezés eredménye lehet az, hogy a talajban lévő élőlények elpusztulnak, a számuk jelentősen csökken, és a talaj termékenysége emiatt változik. Tehát nem a földet szennyezzük . Nagyon helytelen azt mondani, hogy a földre léptem, még ha a köznyelv így is használja, mert az a talaj. Tehát a talajt tudjuk szennyezni. És ha vízről, levegőről vagy az élővilágról beszélünk, akkor a föld helyett itt a talajt kellene megnevezni. Megjeg yzem, hogy a régi
