Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4303 lehet ez az államtitok és a szolgálati titok megsértése miatti bűncselekmények esetében - Bt k. XV. fejezet, III. cím. A 18. § (2) bekezdése: ez a rendelkezés súlyosan aggályos, ugyanis a név szerinti hivatkozások összessége azt eredményezheti, hogy akár az eljárásban részt vett, de anonimizált személyek kiléte is megállapítható. Végül is néhá ny összegző észrevétellel szeretném zárni felszólalásomat. Vitathatatlan, hogy a törvényjavaslat valóban fontos, nagy jelentőségű, és önmagában támogatható célt valósítana meg. Ezzel együtt is, mint az előzőekben rámutattam, rengeteg a bizonytalanság - ell entmondás, szabályozatlanság, fogalmi pontatlanság - a tervezetben. A tervezet igen messzire megy például a bírósági határozatok esetében, ami súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat vethet fel, ahogyan arra az adatvédelmi biztos és a pártok szaké rtői korábban felhívták a figyelmet. Az is felvetődő kérdés, hogy a bírósági határozatok ilyen körű és tartalmú közzététele valójában kit érdekel - gyakorló jogászokat, ügyvédeket, ügyészeket, bírákat? A nyilvánosság ilyen körű szélesítésének gyakorlati ha szna minimális, ugyanakkor súlyos érdeksérelmek okozására lehet alkalmas. Összességében ismét hangsúlyozni kívánom, azt látom, hogy a tervezetből, ha így fogadnák el, betarthatatlan törvény lesz, ami létezik, de a pénz, a személyi állomány vagy az infrastr uktúra hiánya meggátolja a teljes körben való alkalmazását. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a törvény jelentős pontosítására, átdolgozására lenne szükség. Nem biztos, hogy ez módosítókkal orvosolható. Ha igen, akkor az előterjesztőnek ezeket b e kell fogadnia, illetve saját magának is törekednie kell a szöveg korrigálására. Az előterjesztés csak a jobbító javaslatok befogadása esetén támogatható, ha a szöveg módosítókkal történő korrigálása megnyugtatóan rendezi a fent említett aggályos, problem atikus kérdéseket. Véleményem szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy előbbutóbb nálunk is elfogadják: az információszabadság az egyik legfontosabb alapjog, az elektronikus adatszolgáltatás pedig a leggyorsabb és leginkább költségkímélő megol dás. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Pető Iván és Lezsák Sándor tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Lezsák Sándoré a szó. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Egy támogatásra mindenképpen érdemes, de a Nemzeti Fórum képviselői szerint több szempontból hiányos törvényjavaslat felett vitázik a tisztelt Ház. Azzal természetesen egyetértünk, hogy időszerű a jogszabályelőkészítés megjelenítése dig itális formában, és nem tűrhet további halasztást a kihirdetett jogszabályok digitális formában történő hozzáférésének a lehetővé tétele sem. Mégis, szakértőkkel átnézve az előterjesztést, több helyen komoly hiányérzete támad azoknak, akiknek naponta kell jogszabályok értelmezésével és egymástól eltérő jogforrások összehasonlításával foglalkozniuk. Melyek ezek a hiányérzetek? Ellenzéki képviselőtársaim többet említettek, ezeket én most kihagyom, és nyilván támogatni fogjuk az ilyen jellegű módosító indítván yokat. De amire mindenképpen szeretnék utalni, az a következő. 2004. május 1je óta az Európai Unió tagállama vagyunk. Szuverenitásunk, azaz jogalkotó lehetőségeink egy részét átadtuk az Európai Unió jogszabályalkotó szerveinek. Sajnos, ennek a ténynek nin cs nyoma az előterjesztésben, holott az Official Journal hasábjain kihirdetett irányelvek Magyarországra is vonatkoznak. Ismeretes, hogy uniós szintű jogalkotás előkészítésével mind a hazai kormányzati szervek foglalkoznak, mind pedig az Európai Unió parla mentjébe delegált 20 magyarországi képviselő. Jogszabályelőkészítő tevékenységükre nem vonatkozna a most benyújtott törvényjavaslat, holott legalább olyan fontos
