Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
430 hiszen a nemzetbiztonsági érdekek fontosak; megint csak szeretném leszögezni, nagyon lényeges egy ország számára, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatai jól és normálisan tudjanak működni, nekik i s érdekük lenne már megszabadulni ettől a ballaszttól, amit jó ideje magunkkal hurcolunk már , de nem lehet megengedni, hogy pusztán a szolgálatok döntsék el, melyek ezek az iratok, főleg ha azok egy jelentős része a múltra vonatkozik. Tehát úgy gondoljuk , hogy nem helyes ennek a kerülőútnak az ilyen módon való fenntartása, be lehet vonni ebbe a bíróságot, de csak akkor, ha ennek a megfelelő tudományos tanácsadó testületnek a vitája alapján nem tudják eldönteni, hogy mely iratokat kell visszatartani. Ebben az esetben a bíróság dönthet ebben az ügyben, nem pedig egy biankó csekket kell adni lehetőségként egy bíró számára, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatok azt tesznek fel erre az iratlistára, amit akarnak. Ezt nem tartjuk helyesnek, és a Szabad Demokraták Szövetsége számára ez kulcskérdés. Ha ebben kompromisszumra tudunk jutni, akkor számunkra már könnyen elfogadható lesz ez az előterjesztés, de ilyen formában nem tudjuk támogatni. A másik lényeges kérdés - amire Demeter Ervin képviselő úr is utalt már - a z a típusú szűkítés, hogy csak azoknak a hálózati személyeknek az adatai legyenek nyilvánosak, akiknek a személyi adatai és anyaga a levéltár kezelésében van. Képviselőtársaim, ez egyfajta menlevél adása lenne azok számára, akik együttműködtek a hálózatokk al, az állambiztonsággal a hetvenesnyolcvanas években, és valamilyen oknál fogva a kilencvenes években átkerültek a szolgálatokhoz. Vannak, akik ilyen helyzetben vannak, vannak, akik esetében indokolt is, hogy az ő munkájukat és inkognitójukat fenn tudjuk tartani, de vannak olyanok, akiknél nem. Ezt nem lehet általános szabályként kimondani. Általános szabálynak annak kell lennie, hogy a Kádárrendszerre, a pártállamra vonatkozó minden irat megismerhető. Ez alól kivételeket el lehet ismerni, lehet kivétele ket teremteni, de nem lehet olyan szabályt megalkotni, hogy van egy kör, amelynek az iratai, az anyagai kikerülnek innen, és rájuk nem vonatkoznak azok a szabályok, amelyek a többiekre. Ez ugyancsak nem fogadható el számunkra, de azt gondoljuk, hogy itt is lehet előrehaladást elérni. Bízunk benne, hogy tudunk olyan kompromisszumot kötni, amely elfogadható számunkra is és az előterjesztők számára is. Szeretnék azzal is foglalkozni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ellenzék javaslataihoz hogyan viszonyulunk , mert való igaz, hogy ez a törvény a kormánytöbbségen múlik, de egy olyan lényeges ügyről van szó - ne feledjék, azzal kezdtem, hogy a nemzeti önismeret ügyéről van szó , amely nem pusztán néhány fős parlamenti többség ügye, hanem az a jó, ha ekörül szél esebb konszenzust tudunk teremteni. Ezért a magunk részéről minden olyan ellenzéki indítványt, amely támogatható, örömmel fogadunk. Szeretném elmondani, hogy a Fidesz által megfogalmazott négy fő javaslatból kettőt támogathatónak tartunk, kettőt viszont ne m akarunk elfogadni. Hadd beszéljek arról, hogy melyik az a kettő, amelyik a mi felfogásunkkal egybeesik, s amelyek mögé szívesen odaállunk, és melyik kettőt nem tudjuk támogatni. Az általunk támogathatónak tartott javaslat első sorban az, amelyik arra vonatkozik, hogy az iratmegismerés és a múltfeltárás ne álljon meg pusztán a hálózati személyeknél, hanem terjedjen ki a megrendelőkre, vagyis az egykori MSZMPfunkcionáriusokra is. Ez helyes és kívánatos javaslat, a Szabad Demokrat ák Szövetsége ott van e mögött az elképzelés mögött. (11.20) Megjegyzem, ezek az anyagok, ezek az iratok javarészt kutathatók ma is már, tehát rendkívüli újdonságot nem állapítottunk meg ezzel. De amennyiben van olyan része az iratoknak, amely nem megismer hető, nem kutatható, vagy valamely más probléma van vele, mi teljesen készen állunk arra, hogy ezen segítsünk, és valóban nyissuk meg itt is a nyilvános megismerés útját. Tehát mi mögötte vagyunk ennek a javaslatnak. Mögötte vagyunk annak a javaslatnak is, amely úgy szól, hogy a nyilvánosságra hozatal, mármint az adott lista nyilvánosságra hozatala, hogy kik voltak együttműködők a hálózatokkal, terjedjen ki azokra is, akik a zsarolást végezték, vagyis a tartó tisztekre. Megjegyzem - és most persze nem akaro k ezzel különösebben foglalkozni , finoman szólva látok némi ellentmondást a Fidesz különböző megnyilatkozásai között e téren, de az ellenzéki párt nyilván el fogja dönteni, hogy mely