Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
431 tekinthető hivatalos álláspontjának. Mi ezt a javaslatot, amelyet eddig minden bizottságban és a nyilvánosság előtt megfogalmaztak, támogathatónak tartjuk, és úgy gondoljuk, hogy helyénvaló, igen, legyen ez is nyilvános, természetesen a megfelelő nemzetbiztonsági érdekeket figyelembe véve. Legyen ez is nyilvános, mert most má r valóban egyszer lássunk tisztán, hogy mi a helyzet. De szeretném azt is elmondani, képviselőtársaim, hogy az áldozatok védelmét rendkívül fontosnak tartjuk. Nem gondoljuk azt - ahogy Demeter Ervin képviselő úr is beszélt erről , hogy csak úgy, hasraütés szerűen aztán mindent föl kellene tenni az internetre azokból a dossziékból, amelyek ott vannak a levéltárban a jelen pillanatban is, hiszen teljesen megfordítanánk ezzel a történetet. Onnantól kezdve nem a Kádárrendszerről és a pártállamról szólna, hanem csemegézni lehetne olyan iratokban és dokumentumokban, amelyek azokról az emberekről szólnak, akikről illegitim módon gyűjtötték ezeket az információkat, és akik küzdöttek a diktatúra ellen. Ezt helytelennek tartanánk, és nem is fogjuk támogatni, tisztelt képviselőtársaim, az ilyen törekvést. Nyilvánosság kell a rendszer megismeréséhez, a listák megismeréséhez, de nem az áldozatokra vonatkozó anyagok megismeréséhez. Végül az alkotmánymódosításról annyit hadd mondjak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezt nem támogatja, viszont ha letesznek elénk bármilyen javaslatot, meg fogjuk vizsgálni, és ha meg tudnak győzni arról, hogy ez indokolt, mi készek vagyunk erre. Nem támogatjuk azért, mert nem tekintjük jogállami gondolkodásmódnak azt, ha egy politikai probl émával találkozunk, akkor azonnal alkotmányt akarunk módosítani. Szerintünk a közszereplők fogalmának a tágításával megoldható ez a probléma, és erre az SZDSZ javaslatot is fog beadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Tap s az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, aki az MDF képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. A képviselő asszonyt illeti a szó. DR. DÁVID IBOLYA , az MDF képviselőcsoportja részé ről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hetek óta beszélnek a politikusok ennek a törvényjavaslatnak és alkotmánymódosításnak az előzményeiről, szinte kivétel nélkül mindegyik vezérszónok említette ezt a kérdést, ezért engedjék meg nekem, hogy mag am is ennek a 15 évnek az áttekintésével kezdjem. Ebben a 15 évben, a rendszerváltozás hajnalán, 1990től '94ig az Antallkormány volt az, amely egy nagyon nagy lépést tett. Megszületett az első és egyetlen olyan törvény, amely a III/IIIas törvény volt, amely kibírta az Alkotmánybíróság próbáját, és lehetőséget biztosított arra, hogy az úgynevezett besúgók világába bepillantást nyerhessünk, mi több, még következménnyel is járt mindez. Ezt követően azért volt ott más törvény is. Volt kísérlet arra, hogy ho gyan lehet az elévüléssel segíteni a történelmi szembenézést, volt Zétényijavaslat. Sok minden volt akkor, egy nem volt, tisztelt képviselőtársaim: ebben a Házban senki nem állt fel, és senki nem kampányolt azért, hogy ne csak a III/IIIasok, hanem a III/ Iesek, a III/IIesek és a III/IVesek körében is legyen akár csak a közszereplők vonatkozásában megismerhető a múltjuk. A legmesszebbre ment el akkor a DemszkyHackjavaslat, amelyet oly sokszor hallunk, de képviselőtársaim, tessenek elolvasni még egyszer ; az a javaslat kevesebbet kért, mint amit valójában az Antallkormány a III/IIIas törvényében megfogalmazott. Ennyit arról a történelmi tisztánlátásról, hogy akkor kellett volna megoldani, és immáron már a bűne is annak az időszaknak, hogy nem oldotta me g. Kérem szépen, amit az akkori körülmények megengedtek, ahhoz képest igen sokat teljesített az Antallkormány. Kérem, hogy ne állítsák be úgy ezt a kérdést ma, mintha azt ott valaki elrontotta volna, és egy percre gondoljanak vissza a '9094 közötti idősz akra, amikor recsegettropogott a szocializmus Közép- és KeletEurópában, amikor nem tudtuk azt, hogy mikor, hol lesz
