Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
4070 értelmezési problémát jelentett a jelenlegi törvényszöveg, nevezetesen, hogy 12 éven aluli gyermek sérelmére elkövetett er őszakos közösülés mindenképpen erőszakos közösülés bűncselekményét valósítja meg, mert a 12 éven aluli gyermeket a törvény védekezésre képtelennek minősíti, mert, mint tudjuk, védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználásával, erőszak né lkül elkövetett erőszakos közösülés is bűncselekménynek minősül. (9.10) Én megértem a Hornkormány idején beépített módosító javaslatot előterjesztők szándékát. A szándék egyértelműen az volt, hogy kifejezésre juttassa, hogy a védekezésre és akaratnyilvání tásra képtelen személyi körön belül kiemelésre, tehát súlyosabb büntetéssel való fenyegetésre tartja érdemesnek azt az elkövetést, amikor a sértett 12 éven aluli, mert tudjuk, hogy védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapot nemcsak az életkorból a dódik - életkorból is, és az életkor jelentheti éppen az időskort is , de egyéb olyan állapotot is jelent, amikor ez az állapot időlegesen jön létre valamilyen tudatmódosító szer fogyasztása következtében. Tehát a védekezésre képtelen állapotban levő szem élyi körből kívánta az akkori kormány előterjesztésével kiemelni a 12 éven aluliakat. Most a törvényjavaslat nyomatékosítani kívánja azt, hogy minősítő körülmény és súlyosabban büntetendő, ha a 12 éven aluli sérelmére elkövetett ezen bűncselekményekhez - m ert ide kell érteni a szemérem elleni erőszakot is - még erőszak vagy az élet és testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés is párosul. Helyes a törvényjavaslatnak ez a pontosítása, és ha a bírói gyakorlatban valóban volt bizonytalanság ezen a téren, akkor ez a módosító javaslat egyértelművé teszi a törvényhozói szándékot. Azonban én a képviselőcsoportom nevében módosító javaslatot fogok beterjeszteni, és kérem a kormányt, hogy fontolja meg, hiszen ennek a törvényszövegnek a pontos és a büntetőpolitika i céljainkat szolgáló megfogalmazása nemcsak a Fidesz érdeke, hanem valamennyi gyermeket nevelő szülő, család érdeke. Az lenne a kifejezésre juttatandó szándék a módosító javaslatban, hogy minden, kiskorú sérelmére elkövetett, erőszakkal elkövetett cselekm ény minősítő körülményként jelenjen meg. Tehát helyes az alaptényállás megfogalmazása, helyes az, hogy a 12 éven aluli sérelmére elkövetett cselekmény esetében az erőszakot még külön minősítő körülményként határozza meg a törvényjavaslat, de a leghelyesebb az, ha minden kiskorú, 18 éven aluli gyermek sérelmére elkövetett nemi bűncselekményt önmagában minősítő körülménynek tekintjük. Azt hiszem, ezt különösebben nem kell indokolni, a 18 éven aluliak ellen elkövetett ilyen jellegű merényletek egy életre kihat ó traumát okoznak a sértettek számára, hiszen ezek a gyermekkorúak azt sem tudják legtöbbször, hogy mi történik velük. Tehát kifejezésre kell juttatni azt, hogy aki gyermekre emel kezet, gyermek ellen követ el, gyermek nemi szabadsága ellen követ el merény letet, azt súlyosabban kell büntetni. A tegnapi sajtót áttanulmányozva megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy kiskorú veszélyeztetésének azt a formáját, amikor a kiskorú és a kapcsolattartásra jogosult közötti kapcsolat kialakítását és fenntartás át akadályozza vagy nehezíti meg az a szülő, akinél a gyermek el van helyezve, az büntetőjogi értékelést igényel, és ez a kiskorú veszélyeztetésének bűncselekményeként értékelendő a jövőben a törvényjavaslatban foglalt indítvány szerint. Az elképzelés hely es, tehát büntetőjogi értékelést kíván az, ha egyéb meghatározott feltételek fennállása esetén a kiskorú és a tőle külön élő, de kapcsolattartásra jogosult, általában szülők közti kapcsolattartás meghiúsítására törekszik az a szülő, aki a szülői felügyelet et gyakorolja, akinél a bíróság vagy a hatóság a gyermeket elhelyezi. Az újságban mégis megoszlottak a vélemények, egy apapárti javaslatnak tekintik a törvényjavaslat ezen módosítását, tehát az anyák civil szervezetei emelnek szót a rendelkezés törvénybe i ktatása ellen. Nagyon széles körű társadalmi vita kibontakozása várható ebben a kérdésben, hiszen házasságok felbontása következtében a gyermekek elhelyezése az egyik legnehezebb kérdés, ebben a kérdésben igazából igazságos és megbízható döntés nem születi k, bármilyen alaposan próbálják meg a bíróságok feltárni azokat a körülményeket, amelyek alapján helyes döntésre jutnak. De tudjuk, hogy