Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
4071 a gyermeknek azért az az igazi, a gyermek szempontjából az az igazi, ha családi közösségben nő fel, és ha a szülők úgy döntenek, hogy elválnak, akkor egy kényszerhelyzetet hoznak létre, és a bíróságra, kívülállóra bízzák annak eldöntését, hogy ki alkalmasabb a gyermek nevelésére. És a gyermek nevelésére való alkalmasságot bizony azzal is meg lehet kérdőjelezni, hogy a bíró i döntés után az a szülő, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezi, következetes munkával arra törekszik, hogy felszámolja a különélő szülővel fennálló és jogilag egyébként szabályozott kapcsolatot. Ezzel utóbb válik egyébként a gyermek nevelésére erkölcsile g alkalmatlanná. Nehéz döntés, kérdés, hogy a büntetőjog eszközeit be kelle vetni, és ez igazságos eredményt hoze, egyáltalában eredményt hoze a büntetőjog alkalmazása ezen a területen. Sok más rendelkezése van még a törvé nyjavaslatnak. A távol tartás meg nem született intézményét pótolja a pártfogói felügyelet alatt álló esetében elrendelhető távolságtartás, tehát az, amikor a bíróság vagy az ügyészség előírhatja az elítélt számára, hogy a bűncselekmény sértettjétől, illet ve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési, oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, attól távol tartsa magát. De tudjuk, hogy ez olyan személyek esetében megvalósítható csak, akiket a bíróság pártfogói felügyelet alá helyez, tehát ez egy e lég szűk kör. Mindenesetre feltételezni kell, hogy olyan bűncselekmények elkövetőit kívánja távol tartani a sértettől a bíróság, akiknek a kapcsolattartása, tehát az elítélt és a sértett kapcsolattartása további veszély forrása. Az már egy más kérdés, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint is ilyen magatartási szabály előírására lehetőség lett volna. Ha most ezt a magatartási szabályt kifejezetten a büntető törvénykönyv nevesíti, akkor ezzel nyilván egykét alkotmányossági aggály megszűnik. A büntető törv énykönyv általános részének másik jogintézménye, amit módosít a törvényjavaslat, a kiutasítás mellékbüntetés szabályai. A kiutasítás olyan mellékbüntetés, ami egyébként főbüntetésként is alkalmazható, és határozott ideig tarthat, illetve lehet végleges hat ályú. Különbséget tesz a törvény az Európai Unió tagállamainak polgárai és az Európai Unión kívüli államok polgárai között annyiban, hogy az Unió polgárai végleges hatállyal nem utasíthatók ki. Nem tudom, elfogadhatóe ez a különbségtétel alkotmányosan a m agyar jogban. Még akkor is meg kell fogalmazni ezt a kétségemet, ha nyilván nem a magyar kormány álláspontja az, hogy az Unió esetében ilyen tilalmat kell felállítani. A végleges kiutasítás alkalmazásának köre szűkül. Eddig, a ma hatályos törvény szerint b ármely bűncselekmény esetében erre lehetőség volt; a jövőben csak akkor, ha legalább tízévi szabadságvesztés kerül főbüntetésként kiszabásra, és meghatározott bűncselekmények miatt. És amiért szót kértem, tisztelt elnök úr, azt az egy mondatot szeretném mé g elmondani: a mai napig, mondjuk, Magda Marinkót nem lehetne végleges kiutasításra ítélni a törvényjavaslat szerint. Köszönöm szépen a figyelmüket. (9.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több jelentkezőt nem látok, az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására későbbi ülésünkön kerül sor. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános
