Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi, valamint a mezőgazdasági bizottság előadója:
4059 nyílik az esetlegesen többrendbeli adócsalás esetén alkalmazott, halmazati szabályoknál súlyosabb büntetés kiszabására. A T/16127. számú törvényjavaslatban található módosítások a Btk. és a háttérjogszabályok összhangját, valamint az uniós normáknak való megfelelést teremtik meg. A módosítások szükségesek a jogbiztonság érvényesülése, valamint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm szépen a f igyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Elsőként Orosz Sándornak, a kö rnyezetvédelmi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának adom meg a szót. DR. OROSZ SÁNDOR , a környezetvédelmi, valamint a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr; egyidejűleg kérem megértését, hogy egyúttal a mezőgazdasági bizotts ág előadójaként is szólhassak. Igyekszem öt percben mindkettőt, ha nem, akkor azt a néhány perces vagy néhány másodperces kiegészítést kérem engedélyezni. Mint ebből a kérésből is kiderül, az Országgyűlés mezőgazdasági és a környezetvédelmi bizottsága is m egtárgyalta a Btk. és más törvények módosítását kezdeményező T/16127. számú indítványt. A két bizottságban mindkettőben rövid vita, szavazás és másmás végeredmény: a mezőgazdasági bizottságban kormányoldal és ellenzéki oldal egyhangúlag támogatta és által ános vitára javasolta a törvénymódosítást; a környezetvédelmi bizottságban azonban a rövid vitát követően 6 igen, 4 nem, 2 tartózkodás szavazati arány alakult ki, mondhatni, itt is a relatív többség a javaslatot támogatta. Mind a két bizottságban elsősorba n a Btk.nak a környezetvédelemmel kapcsolatos tényállásai körül folyt a vita és a polémia, nemigen terjedt ki arra a széles tartalomra, amelyről itt az államtitkár úr is szólt, nyilván az érintettség okán, illetőleg valószínűleg azon oknál fogva, hogy min dkét területen, mind a mezőgazdasági bizottságban, mind pedig a környezetvédelmi bizottságban a büntető törvénykönyv elsősorban akkor élvez nagy érdeklődést, amikor annak az ő konkrét tárgyukat érintő területeiről van szó, mint ahogy ez volt például akkor, amikor az állatkínzás törvényi tényállását a Btk.ba beemeltük. Él egy vágy a környezettel kapcsolatosan is, amely egyrészt szigorítani kíván bizonyos tényállásokat, és azt gondolja, hogy a környezettudatos magatartás kialakítása mellett a büntetőjog eszk özeivel is egyre keményebben föl kell lépni a környezetünk és a természet károsítóival szemben. Ez az álláspontja mind a két bizottságnak. Az igazi álláspontunkbéli különbség éppen ekörül alakult ki, nevesen, hogy vajon a szavakban és az előterjesztő szánd ékai szerint is ebbe az irányba mozduló módosítás valóban jelentie a környezeti elemek, a talaj, a levegő, a víz, a táj korábbiaknál fokozottabb védelmét. A többségnek az volt az álláspontja mind a két bizottságban, hogy azok az egyszerűsítések és azok az értelmezések, amelyekről az államtitkár úr is szólt, alkalmazhatóbbá teszik a büntető törvénykönyvet, tehát a büntetőjog eszközét egyáltalán alkalmas eszközzé formálják ahhoz, hogy a környezeti elemeket védjék, már csak annál fogva is, hogy egyáltalán így alkalmazhatóvá válik; ha pedig alkalmazhatóvá válik, akkor alkalmazzák, és az így megbüntetett emberek példája elrettentő erővel állhat a nem jogkövető magatartás felé kacsingató más emberek számára. Magyarán: a megelőzést jól tudja szolgálni, hogyha alka lmazható büntetőjogi eszköz van. A többség álláspontja az, hogy azok az egyszerűsítések és értelmezések, amelyek a mostani törvényjavaslatban szerepelnek, ezt a célt szolgálják, ezáltal nemcsak egyszerűen alkalmazhatóvá válik, hanem mivel a korábbi gyakorl at hiánya igazából nem mondathatta velünk azt, hogy
