Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4058 A tényállások újraszabályozásának másik indoka a jelenleg hatályo s tényállás szövege kapcsán felmerült értelmezési nehézségek megszüntetése. Ennek érdekében a törvényjavaslat a környezetvédelmi törvény, a természetvédelmi törvény, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, valamint további szakmai háttérjogszabályo k figyelembevételével pontosabban határozza meg az egyes tényállási elemeket, és egyes esetekben értelmező rendelkezéssel is segíti a jogalkalmazót. A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegését az 1993 . évi XVII. törvény iktatta a büntető törvénykönyvbe. Az uniós csatlakozást követően beállt jogszabályi és terminológiai változások miatt szükségessé vált a tényállás módosítása. A törvényjavaslat ezt az uniós normáknak megfelelő módosítást is tartalmazza. A törvényjavaslat a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működésének biztonsága védelmében módosítja a számvitel rendjének megsértése, valamint a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység elnevezésű tényállásokat. Tekint ettel arra, hogy a pénztárak működése a szociális biztonság egyik alappillére, más pénzügyi szervezetekhez hasonlóan indokolt szankcionálni, ha ezt a tevékenységet valaki a jogszabályban előírt engedély nélkül végzi. Másrészt a működési szabályok, így főle g a számviteli szabályok megsértése a pénztárak esetében is olyan jelentős érdeksérelemmel jár, ami súlyosabb büntetőjogi fenyegetettséget tesz indokolttá. A törvényjavaslat új tényállásként büntetni rendeli azokat a versenykorlátozó megállapodásokat, amel yek által a versenytársak a koncessziós vagy közbeszerzési eljárás eredményét akarják tisztességtelenül befolyásolni. Ebben az esetben egyrészt a piacon való működés jogszabályba ütköző volta, vagyis a kartelltilalom megszegése, másrészt a koncessziós és k özbeszerzési eljárások tisztaságának és befolyásolástól mentes lefolytatásának védelme alapozza meg a büntetőjogi fenyegetettséget. (8.10) Az Európai Unió, korszerűsítve korábbi szabályait, új szabályozá st dolgozott ki a bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra vonatkozóan. Az irányelvnek való megfelelés érdekében T/15820. számon folyamatban van a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása. A háttérjogszabály változása, így a Btk.t érintő fogalmak módosítása indokolja a bennfentes értékpapírkereskedelem, valamint a tőkebefektetési csalás tényállásának felülvizsgálatát a tőkepiacról szóló törvény és a Btk. összhangjának megteremtése érdekében. A törvényjavaslat a gazdasági bűncselekmények körében számos egyszerűsítést is elvégez. Gazdasági titok megsértése elnevezéssel új törvényi tényállást iktat a Btk.ba, amely egyrészről magában foglalja a jelenleg is büntetni rendelt üzleti titok megsértése, banktitok megsértése, értékpapírtitok megsér tése elkövetési magatartásokat, másrészt a büntetőjogi védelem körébe vonja a biztosítási titkot és a pénztártitkot. A törvényjavaslat emellett egyszerűsíti az adócsalás bonyolult megszövegezésű tényállását, annak érdemi meghatározását érintetlenül hagyva; egyidejűleg az adó fogalma körébe vonja a korábban is nevesített társadalombiztosítási, baleseti, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói és munkavállalói járulékot, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulást. E fogalommeghatározás alapján a továbbiakban nincs szükség arra, hogy a Btk.ban külön tényállásként szerepeljen a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése, ezért a törvényjavas lat e tényállás helyébe új tényállást iktat. Az új tényállás a munkajogi, adójogi, valamint további, foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történő foglalkoztatás, vagyis a feketemunka elleni hatékonyabb és szigorúbb fellépést hivatott b iztosítani. Az új tényállás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás lehetővé teszi, hogy a munkáltató által munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatottak után be nem fizetett adó és egyéb járulékok értéke összeadódjon, és ezzel lehetőség
