Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4057 Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a n apirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a büntető törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény és ezzel összefüggésben más, hozzá tartozó törvények módosítását tartalmazza. A módosítás indoka az, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása a büntetőjogalkotás helyzetét is megváltoztatta. Ennek legfőbb je le, hogy a Btk. kerettényállásait kitöltő háttérjogszabályokban megjelennek a közvetlenül alkalmazandó uniós normák mint a szabályozás legfőbb eszközei. Ezért a háttérjogszabályokban az uniós normákra is figyelemmel bekövetkezett módosulások a Btk. tényáll ásainak módosítását is szükségessé teszik. A módosítások másik indoka az egyes tényállások kapcsán felmerült értelmezési nehézségek feloldása, valamint a tényállások egyszerűbbé és egyúttal könnyebben alkalmazhatóvá tétele. A törvényjavaslat érinti a bünte tő törvénykönyv általános és különös részét egyaránt. Az általános részt illetően a törvényjavaslat a következőket tartalmazza. Alkotmányossági megfontolások alapján, valamint az Európai Unió jogrendjével összhangban szigorú kritériumokhoz köti a végleges hatályú kiutasítás alkalmazhatóságát, illetőleg meghatározza a hazánkban huzamosabb ideje letelepedett uniós polgárok és családtagjaik kiutasításának feltételeit. Emellett a törvényjavaslat a jelenleginél pontosabban határozza meg a pártfogó felügyelet alá helyezés során elrendelhető magatartási szabályokat, külön nevesítve azt a magatartási szabályt, amely szerint a pártfogolt a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelésioktatási intézménytől, ahová a sértett jár, köteles távol tartania magát. A törvényjavaslat a Btk. értelmező rendelkezései körében kiegészíti a közfeladatot ellátó személyek körét a bírósági vagy hatósági eljárásban részt vevő szakértővel, valamint a közoktatásról szóló törvényben meghatározot t esetben a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottal, és a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatójával, tanárával és tudományos kutatójával. A különös részt illetően: a Btk. az 1997. évi LXXI II. törvénnyel történt módosítása óta az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak tényállása vonatkozásában a törvény alapesetként és minősített esetként is értékeli azt a körülményt, ha a sértett a 12. életévét nem töltötte be. Ez a gyakorlatban s úlyos jogalkalmazási problémákhoz vezetett, és a rendelkezés ellentétes a büntetőjog egyik általános alapelvével, a kétszeres értékelés tilalmával. Ezért a törvényjavaslat alkotmányossági megfontolások miatt úgy rendelkezik, hogy a hivatkozott tényállásokb an a 12. életév be nem töltése csak abban az esetben minősíttetik súlyosabban, ha az erőszakkal vagy az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel párosul, egyéb esetben a 12. életév be nem töltése pedig alapesetnek minősül. A Btk. nemz etközi jogi kötelezettség megszegéséről szóló 261/A. §ának beiktatása idejében a büntetőjog eszközeivel is szankcionálni rendelt nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat, vagyis úgynevezett embargót kötelezően az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelhetett el határozataival, amelyek végrehajtására a tagállamok kötelezettséget vállaltak. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a Magyar Köztársaságra nézve kötelező embargót már nemcsak a BT, hanem az Európai Unió Taná csa is elrendelhet rendeleti úton. A törvényjavaslat az uniós tagságból eredő új helyzetnek megfelelően tartalmazza a Btk. 261/A. §ának módosítását. A visszaélés radioaktív anyaggal, ami a 264. §ban található, a környezetkárosítás - 280. § , a természet károsítás - 281. § , valamint a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése - 281/A. § - elnevezésű tényállások módosításának egyik indoka a háttérjogszabályok említett változása.
