Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
4040 tekintetében, aminek a mai napig nem tudjuk, hogy mi lesz a sorsa. Úgy hiszem, hogy nem szabad v isszamutogatni, egész egyszerűen örüljünk annak, hogy ez a törvényjavaslat benyújtásra került, örüljünk annak, hogy a fideszes képviselőtársaim, és gondolom, mások is fognak beadni hozzá módosítási javaslatokat. Egyébként a mélygarázselképzelés kapcsán az t az MDF természetesen támogatni fogja, magam is egyetértek például ezzel a felvetéssel, amit képviselőtársam mondott. Fontos, hogy megnézzük ezeket a módosítási javaslatokat, és fontos az, hogy ne visszafelé mutogassunk, hanem végre fejezzük be a 3as met rót, és természetesen építsünk 4es metrót, és ha az ország költségvetése és a főváros költségvetése engedi, akkor kezdjük el az 5ös és a 6os metró építését is, és közben oldjuk meg a felszíni tömegközlekedés kérdését is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket . ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Wintermantel Zsolt képviselő úrnak, Fidesz. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én az előző, illetve a kettővel ezelőtti napirend kapcsán is elmondtam, hogy mi az álláspontunk a 4es metróval kapcsolatban. Lehet, hogy ezt Szalay képviselő úr hallotta, de nem akarta megérteni, és úgy látom, hogy minden egyes alkalmat meg kívánnak ragadni arra, hogy a saját rögeszméjüket a Fidesz 4es metróval kapcsolatos álláspontjában kifejtsék. Akkor is elmondtam, de most is elmondom: ahhoz, hogy ma Magyarországon metrót lehessen építeni, ahhoz megfelelően elfogadott szerződésekre, a Magyar Köztársaság jogrendjébe illeszkedő szerződésekre van szükség. Önöknek ilyet nem s ikerült csinálni. A Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy az a szerződés, amit Medgyessy Péter és Demszky Gábor kötött, az nem felel meg a Magyar Köztársaság jogrendjének, tehát ez alapján metrót építeni nem lehet. És Demszky Gá bor ahelyett, hogy megoldásokra, megegyezésre törekedett volna, inkább a pert választotta, ami sajnálatosan a magyar joggyakorlat szerint hosszú évekig eltartott, több mint három év volt, amíg a bíróság kimondta a jogerős ítéletet, addig pedig pereskedő fe lek között nem lehet metrót építeni. Beszélgessen el majd néhányszor Demszky Gáborral, miért tartotta fontosnak inkább a pert, mint a megegyezést. A Fidesznek egyébként voltak javaslatai, például ha már csak azt mondta, hogy felszíni építkezésről beszéltün k: nem, például a 2es metró meghosszabbításáról is szó volt, mint alternatív lehetőségről. A kormány kereste a megegyezést, Demszky Gábor valamilyen oknál fogva, csakúgy, mint a közlekedési szövetségnél, elhárított minden ilyen megkeresést, minden ilyen l ehetőséget. Még egyszer: amit elmondtam, azt azért tartottam fontosnak leszögezni, mert ha egyik esetben egy párt viselkedésével kapcsolatban mindig, mindenhol szükségesnek tartják elmondani a véleményüket, akkor ebben az esetben is jó, hogyha rögzítjük, h ogy három évük volt arra, hogy ezt a törvényjavaslatot benyújtsák, és nem tették meg. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, MSZP. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr; én visszatérnék a törvényj avaslathoz. Ez a kétéves határidő tulajdonképpen egy speciális kárfajtával, azzal a kárfajtával áll összefüggésben, amely magával a létesítéssel jön létre. Tehát azzal, hogy a felszín alatt egy vasúti építményt, egy vasúti alépítményt alakítunk ki, amelyet tulajdonképpen már a használatbavételi engedély birtokában mindenki megismert, mindenki tud róla, mindenki tudja, hogy ott megy, ott van; és ami kár az üzemeltetés során, a későbbiekben merül fel, az nem erre vonatkozik. Itt erre a kétéves határidőre rövi dítette csak le a törvénytervezet ezt a rendelkezést. Amikor már valóban nem jogszerű károkozásról van szó, hanem akár a létesítés során, akár a használatbavétel során valamely gondatlan magatartásból okozott kárról, akkor a törvényjavaslat 13/E. §a alapj án a
