Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
3985 az esetben fogja az átruházó rosszhiszeműségét és ezért korlátlan felelősségét megállapítani, ha a magatartás egyértelműen közrehatott a cég fantomizálódásában, felszámolásában. Dr. Kovács László és Keller Lás zló képviselő urak nemcsak a szabályozás céljával, hanem módjával is egyetértettek. Felmerült ugyanakkor olyan javaslat, hogy a cég fantomizálódásának megakadályozása érdekében indokolt lenne az üzletrész, részvényátruházást közjegyző vagy ügyvéd közreműk ödéséhez kötni. Ezt a társasági törvényt érintő javaslatot az új társasági törvény előkészítése során meg fogjuk fontolni, különös tekintettel arra, hogy amint azt az expozémban is említettem, számos más hitelezővédelmi intézkedés is előkészület alatt áll. Köszönjük ezeket az észrevételeket. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül a kormány támogatja azokat, amelyek előremutatóak, a törvényjavaslatban foglalt szándék megvalósítását pontosítják. Ilyen az a módosító ja vaslat, amelyik azt célozza, hogy a volt tulajdonos ne csak akkor mentesüljön a felelősség átfordulása alól, ha a vagyoni hányad értékesítésének időpontjában a cég fizetőképes volt. (15.00) Lehetséges ugyanis, hogy a cégnek ugyan tartozásai voltak, az érté kesítés mégis jóhiszeműen történt, mivel a vevő megbízható üzleti partner vagy reorganizációval foglalkozó cég volt. Nem volt ugyanakkor támogatható például az a módosító javaslat, amely szerint a cégbíróság a törlési eljárásban csak a meghatározó részesed éssel rendelkező tulajdonosokat hívja fel arra, hogy tegyenek meg mindent a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében. Az a rendelkezés, hogy a 25 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagokat kell felszólítania a cégbíróságnak, a hatál yos cégtörvényben is szerepel. A tulajdonosoknak ugyanis jóhiszeműségük esetén meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a cégnek székhelye legyen, illetve hogy a vezető tisztségviselők ismert címmel rendelkezzenek. A törvényjavaslat eszközt is ad a t ulajdonosok kezébe annak érdekében, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessék, mivel feljogosítja már a 25 százalék plusz 1 szavazattal rendelkező tagot is arra, hogy a cég legfőbb szervét összehívhassa, amely új ügyvezetőt választhat, illetve kötelezhet i az ügyvezetőt arra, hogy a cég új székhelyét a cégbíróságon bejelentse. Egy másik módosító javaslat azt célozza, hogy a törlési, illetve felszámolási eljárást megelőző öt év helyett három évre visszamenőleg lehessen csak pert indí tani a rosszhiszemű tulajdonossal szemben, figyelemmel arra, hogy az öt év túlságosan hosszú idő egy vállalkozás életében, és az nehezen lenne eldönthető, hogy mikortól vált fizetésképtelenné a vállalkozás. Kétségtelen, hogy az esetek többségében az üzletr ész rosszhiszemű értékesítését követően általában rövid időn belül sor kerül a törlési eljárásra vagy a felszámolási eljárásra, azonban biztosítani kell annak elvi, illetve gyakorlati lehetőségét, hogy a hitelező az általános elévülési időn belül pert indí thasson a rosszhiszemű cégeladóval szemben. Mindezek alapján kérem önöket, hogy támogassák a kormány által is támogatott módosító javaslatokat, majd pedig a vita végén, illetve a szavazások végén magát a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket és a csendet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról későbbi ülésünkön határozunk. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV . törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
