Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3975 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! A szavazatok összeszámlálásáig a tisztességtelen piaci m agatartásról szóló törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájával folytatjuk munkánkat. A vitát megnyitom. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kettőperces fe lszólalásokra nem kerül sor. Előtte bejelentem, hogy a szavazás eredményének kihirdetésére 11 óra 20 perckor kerül sor. Megadom a szót Serfőző Andrásnak, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek. Képviselő urat illeti a szó. DR. SERFŐZŐ A NDRÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A piacgazdaság általános térhódításával szinte egyidejűleg megkezdődött a gazdasági verseny szabályozása is, annak érdekében, hogy a verseny korr ekt keretek között maradjon. Az egykori szabályok szerint az érvényesülés, a boldogulás érdekében bárki bárminő eszközt felhasználhat, feltéve, hogy az eszköz tisztességes és becsületes. Tény és való, hogy a Révai Lexikon összefoglalója ebben a témában még a becsületes szót tartalmazta, azóta viszont ennek sajnos nyoma veszett - remélem, hogy az üzleti életből nem. Nálunk 1996ban szabályozták átfogó módon a gazdasági verseny szabályait. 2003ban már az uniós jogi követelményekkel összhangban módosította a parlament a tisztességetlen piaci magatartásról és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait. Most pedig újabb módosító javaslatok találhatók a parlament előtt. Mik a módosítás okai? A módosításokat több szempont egyidejű érvényesítése indokolj a. Az élet nem áll meg, ezért a gazdaságban lezajló tényleges fúziókat, szervezeti változásokat a jognak követni kell. Meg kell találni azokat a kereteket, amelyek szinkronban vannak az élet változásaival. Másik fontos ok, hogy 2005. november 1jén hatályb a lép a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény. Eddig az időpontig meg kell teremteni minden közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozásban az összhangot a közigazgatási eljárási törvénnyel. A terveze t továbbá olyan újabb uniós döntéseket, szabályokat vesz át, amelyek Európában korábban már gyakorlattá váltak. Tisztelt Országgyűlés! Ezt követően lássuk a törvénytervezet fontosabb, új szabályozási elemeit! A módosítás bevezeti az úgynevezett vállalkozás csoport fogalmat, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy leegyszerűsítse a fúziós szabályok bonyolult fogalomrendszerét. Általános elvként mondja ki a tervezet, hogy nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok, amelyek et ugyanazok a vállalkozások irányítanak. Az Unióban nem kedvelik a kivételezéseket. 2003ban megszüntették az egyedi mentesítés iránti kérelmek rendszerét a versenyjogi eljárásban. Célszerű tehát a hazai és uniós rendszer közötti ellentmondások megszüntet ése érdekében a kérelem alapján történő mentesítés intézményének eltörlése. Ezek száma egyébként nem volt nagy a javaslat indokolása szerint nálunk, de most a tervezet ezt a kiskaput is bezárja. A fúzióra vonatkozó fejezet küszöbszámai az első versenytörvé ny óta nem változtak, akkor is becslés alapján lettek megállapítva. A jelenlegi javaslat a szakmai vélemények alapján úgy szól, hogy a 15 milliárd forintos küszöbszám megfelelő lesz a szabályozási cél elérése érdekében. Abban az esetben, ha egyes piacokon szükséges, akkor az ágazati jogszabályok tartalmazhatnak speciális
