Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
3751 mezőgazdasági termelőket, vállalkozókat, családi gazdá lkodókat, nagyobb őstermelőket, akik úgy döntenek, hogy 55 évesek, és befejezik ezt a tevékenységet, belefáradtak, nem látnak benne perspektívát, nem igazodnak el a piaci viszonyok között, fölhagynak ezzel a tevékenységgel, és hogy ezt könnyebben megtehess ék, ehhez egy kvázi életjáradékrendszert alakított ki az Európai Unió. Talán ennek a rendszernek egyetlenegy nagy baja, hogy egy keretszabály, ami nem igazán tudja kezelni a speciális nemzeti problémákat. A bizottsági ülésen is beszéltem róla, és itt a pa rlamentben is szeretném elmondani, hogy én úgy látom ezt a kérdést, hogy most már mi is az Európai Unió tagjai vagyunk, tehát amikor azt mondjuk, hogy Brüsszel így, Brüsszel úgy, akkor saját magunkra is mondjuk. Tehát én nem hiszem, hogy abba bele kell nek ünk törődni, hogy ez egy viszonylag leszűkített lehetőség, és ha tízezer emberről is beszélünk, de egy szűk réteget érint ez a dolog. A magyar mezőgazdaság szerkezetében van egy alapvetően eltérő rendszer az Európai Unióhoz képest már, ami alatt én az alka lmazottakat, szövetkezeti tagokat, dolgozókat értem. A brüsszeli bürokraták nem is ismerik ezt a fogalmat, tehát egyszerűen nem tudják, hogy ez micsoda. Nyilván, amikor egy keretszabályt megalkotnak, akkor erre nem igazán térnek ki, de én azt gondolom, hog y a keretszabály alapvetően nem is tiltaná ezt a dolgot. Nyilván itt a magyar rendszert ahhoz kell igazítani, amilyenek a saját viszonyaink. Azt gondolom, támogatókra is tudunk találni ebben a dologban, hiszen a lett, litván, szlovák, talán még a cseh rend szer is hasonló a miénkhez, például a lengyel nem. De én azt gondolom, hogy lehetne talán ebben a dologban egyfajta kezdeményezéssel élni. Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy történt ilyen, egyelőre nem igazán fogadókész erre az európai uniós bürokrácia, de azért a működési zavarokat jelzik itt a hétvégi események, tehát azt gondolom, hogy itt a nemzeti érdekek érvényesítésénél ilyen dolgokra is figyelemmel kell lennünk. Ezt azért mondom, mert léptennyomon beleszaladunk abba a problémába, hogy zajlik egyf ajta modernizáció a magyar mezőgazdaságban, aminek viszont bizony vannak olyan elemei, amelyekről Horváth képviselőtársam beszélt, hogy elvileg koncentrálódnak a birtokok; nem e miatt a szabály miatt, csak szeretném jelezni, mert ez önmagában nem kényszerí ti azt, hogy növekedjen a birtok, de nem is gátolja, természetesen, ha valaki ilyen célból kívánja ezt a tevékenységet átvenni. Viszont azt is magával hozza, hogy ez a fajta modernizáció, ami alatt én kifejezetten a tömegtermelést értem, egy létszámfelesle get generálhat főleg az alkalmazotti körben. Azt hiszem, ezt az államtitkár úr is meg tudja erősíteni, de bármelyikünk, aki intenzíven foglalkozik mezőgazdasági termeléssel vagy annak szervezésével, az tudhatja, hogy például egy fejőházi modernizáció nem l étszámbővítéssel jár, hanem igenis létszámcsökkenéssel, hiszen a mai korszerű technika, ami már számítógépre bízza ennek a műveletnek a koordinálását, nem igényel akkora háttérmunkakapacitást, mint a korábbiak. Ez természetesen valahol majd a hatékonyságb an meg is jelenik, hiszen az is látszik, hogy azok a cégek, amelyek időben lépték meg ezeket a fejlesztéseket, bizony olcsóbban tudják a különböző termékeket előállítani. Ez viszont felvet egy olyan problémát, hogy mi történjen azokkal a vidéki emberekkel, akik ilyen ügy kapcsán kiszorulnak a foglalkoztatásból, és ott állnak 50 év fölött vagy akár 55 évesen. Rájuk ez a szabály nem vonatkozik, de nekünk az a felelősségünk, hogy valahol azért erre a problémára is megoldást találjunk, mert ők alapvetően nem te hetnek róla, ráadásul folyamatosan legalább 30 éve vagy lehet, hogy még hosszabb ideje utánuk járulékot is fizettünk. Viszont van egy olyan réteg, amelynek tagjai, mondjuk, a rendszerváltás után kezdték ezt a tevékenységet, és legalább tíz éve mezőgazdaság i termeléssel foglalkoznak, lehet, hogy egy fillér járulékot nem fizetettek, mert olyan kört, olyan adózási kört választottak, most ennek a rendeletnek a kapcsán minden további nélkül életjáradékra változtathatják a birtokukat. Én ebben látok egyfajta elle ntmondást, és ez nem ennek a törvénynek a hibája, még egyszer hangsúlyoznám, mert egy európai közösségi szabályt veszünk át ezzel a dologgal. De az a véleményem, főleg, ha ebben is konszenzusra tudnánk jutni, mint azért sok egyéb szakmai kérdésben mostanáb an azért most már talán előfordul, ha megpróbálnánk ezt a kérdést ezen
