Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3740 A te stület működésének tapasztalatai igazolták a köztestületi szervezeti forma létjogosultságát, amelyet a jövőben is célszerű fenntartani. Ennek megfelelően az önkormányzati elvnek és a szervezet függetlenségének továbbra is maradéktalanul érvényesülnie kell, ugyanakkor az eljárást érintő garanciális rendelkezéseket törvényi szintre szükséges emelni. A jelenlegi törvény ugyanis indokolatlanul keret jellegű, ami abból következik, hogy a köztestületi szabályozásnak 1995ben nem voltak még működési tapasztalatai és hagyományai. Így jelenleg az alapszabály és a testület más szabályzatai rendelkeznek olyan kérdéskörökben, amelyek jogszabályi rendezést igényelnek. A NAT tagjai az utóbbi években a testület tevékenységével kapcsolatban számos kritikai észrevételt fogal maztak meg, így például az eljárások elhúzódását, az eljárási szabályok esetenkénti önkényes értelmezését, az összeférhetetlenségi esetek kezelését, a NAT nemzetközi elismertségének hiányát, s a többi. Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat elkészítése s orán a következő főbb szempontokat érvényesítettük. A javaslat legyen összhangban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló, valamint az idén hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvénnyel. Ennek megfelelően a törvényjava slat egyértelműen rendezi, hogy a testület eljárása hatósági jogalkalmazó tevékenységnek minősül, így az eljárásra az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvényjavaslat figyelembe veszi továbbá a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény , a Ket. előírásait. A másik fontos szempont az MSZ EN 17011. szabvány követelményeivel való összhang megteremtése volt. Az akkreditálás jogi szabályozására nincs egységes gyakorlat az Európai Unióban, ugyanakkor az akkreditáló testületeknek 2006. január 1jétől - az akkreditálási rendszerek egyenértékűsége érdekében - meg kell felelniük az említett szabvány követelményeinek. A törvényjavaslat kidolgozása során különösen ügyeltünk a szabvánnyal való összhangra, a pártatlanság, a különböző érdekcsoportok túlsúlyától való függetlenség, az eljárás átláthatósága elveinek érvényesítésére. A különböző érdekcsoportok túlsúlyától való függetlenség érdekében például a törvényjavaslat szerint ezek a csoportok a közgyűlésen azonos szavazati súllyal rendelkeznek. A folyamatok gyorsítása érdekében egyértelműen szabályozni kívánjuk az akkreditálási eljárást és a határidőket. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az akkreditálási eljárásra és a felügyeleti vizsgálati eljárásra az államigazga tási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (17.10) A törvényjavaslat több olyan, az általános eljárási szabályoktól eltérő és azokat kiegészítő szabályt tartalmaz, amelyekre az Áe. lehetőséget ad. Így például az elintézési határidő a szakmai akkred itáló bizottság eljárása esetében 180 nap, az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata esetében 90 nap. Ez egyértelműen rövidebb elintézési időtartamot jelent. A javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít. A jövő ben a jogi szabályozás eszközeivel eleve meg kívánjuk akadályozni az összeférhetetlenségi esetek kialakulását. A törvényjavaslat ezért kimondja a testületi szervek tagjaival és a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket és összeférhetetlenségi szabályokat. Rendelkezik továbbá a személyi és a gazdasági összeférhetetlenség eseteiről. Végül az utolsó fejezet tartalmazza a NAT gazdálkodására vonatkozó kérdéseket. A törvényjavaslat értelmében a testület a közfeladatok ellátását a tagok által befizet ett tagdíjakból, az igazgatási szolgáltatási díjakból, valamint az egyéb bevételekből, nemzetközi kötelezettségeinek egy részét pedig költségvetési támogatásból fedezi. A testület főszabályként sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet gazdasági társaság tag ja, illetve ilyen társaságban nem is szerezhet részesedést. E megfontolás lényege, hogy a testület közfeladatai ellátása során ne válhasson tagjai versenytársává. Ez ugyanis összeegyeztethetetlen a köztestületi minőséggel. A tevékenység során elért eredmén yt kizárólag a közfeladatok ellátására fordíthatják. A díjszabás anomáliáinak kiküszöbölése érdekében, más köztestületek által végzett hatósági eljárásokhoz hasonlóan az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget a törvényjavaslat írja elő, azonb an a díj mértékét a testület javaslata alapján a miniszter rendeletben
