Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
3709 eljárás, az önkormányzati vagyon kezelésének lehetőségei a vagyonkezelői jog létesítésével, de azért hozzá kell tegyem, hogy mégiscsak legálisan megoldottan több nagyvárosban rendezték ezeket a kérdéseket. Ezt azért tarto m fontosnak leszögezni, mert időnként a bizottsági szakban is olyan hivatkozásokat hallottam, mintha ezek a megoldások csak látszólag lennének legálisak, vagy mintha feltétlenül és mindenképpen rendezni kellene ezeknek a helyzetét. Szeretném azt leszögezni , hogy a legtöbb nagy- és középvárosban legális módon vagyont kezelnek és kezeltetnek. A mai, erre vonatkozó jogszabályokban ennek a lehetősége teljes mértékben adott. Az önkormányzati érdekszövetségek részéről lévő támogatás nyilvánvalóan megvan, ha erre hivatkoznak. Jó lenne megnézni egyébként a részletes véleményeket. Meg kell mondjam, hogy még 2003ban, amikor emlékeim szerint ugyanez a javaslat már előkerült, például a Megyei Jogú Városok Szövetsége egy sor részletkérdésben kétségét és kérdését vezette elő, amely kétségeket és kérdéseket részben kezel ez az anyag néhány változtatással, részben pedig nem. Nyilvánvaló, majd a részletes vitában erre ki kell térni, de hogy egy példát mondjak: mondjuk, a közalapítvány kijelölése tárgyában fölmerül az a kérdé s - és erre vonatkozólag egyébként egyéb irányadó döntések is vannak , hogy a közalapítvány megalakulása után az önkormányzat annak működésére nem tud olyan módon hatással lenni, mint ha tulajdonosként lép föl, mondjuk, egy egyszemélyes társaságban. Tehát nyilvánvaló, hogy itt a kijelölés, illetve a vagyonkezelés további sorsa megkérdőjeleződik. Ugyanígy el kell mondjam, hogy noha az ÁSZ is folyamatosan fölpanaszolja, illetve problémaként tárja elénk, azért az amortizáció kérdésének kezelésére vonatkozóan is születtek megoldások az országban, hiszen nagyon sok város a közművagyon, illetve a működtető vagyon jogi sorsának szétválasztása során a legkevésbé sem az apportkísérletet választotta, hanem olyan szerződéses konstrukció létrehozását, amelyik egyrészt működőképesen, másrészt pedig fejleszthetően hagyja ezeket a vagyonelemeket. Azt gondolom, hogy ez az a rész, amelyikben az egyetértés a legnehezebben lesz megteremthető, ha megteremthető lesz, illetve nyilvánvalóan egy sor módosító indítvány megbeszélése, áttárgyalása vagy azok fölötti esetleges egyetértés megteremtése az egyetlen lehetséges út. Jelen formájában ez csak nagyon sok kétséggel lenne elfogadható, és ez nem is áll ilyen módon szándékunkban. A további három elemre kitérve: a kötelezettségvállalá sok, hitel kérdéskörében pontosul, illetve kiegészül az előterjesztés szerint az önkormányzati törvény. A képviselő asszony hivatkozott azokra az aggályokra, amelyek az önkormányzatok eladósodottságával kapcsolatosak. Azt kell mondjam, hogy a tervezett sza bályozás azon részeiben, amelyekben a definíciópontosításokra és a kiegészítésekre törekszik, akár azt is mondhatnánk, hogy ezek szükségesek vagy rendben lévőek, hiszen a korrigált saját bevétel fogalmát minden elemében pontosítja, illetve módosítja. A két leglényegesebb kérdésben egyrészt azt gondolom, hogy a saját bevétel számításának körére nagyobb lehetőséget ad az előterjesztés. Nyilvánvalóan ez is azt a célt szolgálja - más okát ennek nem látnám , hogy a hitelfelvétel lehetőségét ez is növeli, hiszen azt a bizonyos saját bevételi kört engedi bővebben számítani, amelyhez képest a korrigált saját bevételt számítjuk. A rövid lejáratú kötelezettségek definíciójánál is egy kibontást találunk, hiszen ide a kormány kezességvállalásával vállalt kötelezettsége k, illetve az uniós fejlesztési támogatások megelőlegeztetését szolgáló hitelek mint kivétel kerülnek bele. Ebből következően azon önkormányzatok előtt, amelyek a jelenleg hatályos hitelfelvételi korlátot pillanatokon belül elérik vagy mintegy súrolják, eg y újabb, meglehetősen komoly és nagy hitelfelvételi lehetőség tárul fel. Én azt gondolom, hogy egy olyan vitaponthoz érkeztünk ezzel, amelyik az önkormányzatok megalakulása, illetve az önkormányzati törvény megalkotása óta előttünk hever, ez pedig az, hogy mennyiben lehet, szabad vagy tanácsos a demokratikusan megválasztott önkormányzatok vagyongazdálkodásába egyrészt törvényességi, másrészt célszerűségi okokból beleszólni. Ez egy eldöntetlen vita a politikában, a szakmapolitikában, illetve magában a szakmá ban is. Az aggályokat én mégis osztom, hiszen míg egyrészről nyilvánvaló, hogy közös érdek az, hogy az uniós fejlesztési forrásokat igénybe lehessen venni, másrészről sajnos számos példáját látjuk a felelőtlen
