Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JÜTTNER CSABA (SZDSZ):
3710 gazdálkodásnak, és ha a továbbiakban ilyen hit elfelvételi, nem jogi, hanem valós lehetőségeket túllépő gazdálkodás fordul elő, akkor abba a jelenlegi jogrend szerint semmilyen módon beleszólni nem lehet. Tehát én azt gondolom, hogy a hitelfelvételi korlát felemelése egyéb fogalmakkal mindenképpen tová bbgondolandó. A másik két elem tekintetében pedig azt mindenképpen el kell mondanunk, hogy az ellenőrzés, az ellenőrzés kérdése - noha hosszan lehetne, ezzel nem óhajtok foglalkozni - váltotta ki a legkevesebb vitát. Azt gondolom, hogy ebben lesz a legkeve sebb vita majd a módosító indítványok tárgyalása tekintetében is. A gazdasági program tekintetében pedig időm fogytán és lejártán egy megjegyzést engedjenek meg. Ez a “gazdasági program” definíció és elvárás nagyvárosra és középvárosra van méretezve és def iniálva. Én azt gondolom, hogy míg természetesen megteremthető az egyetértés abban, hogy ez egy városi gazdálkodásnál szükségszerű és elvárható, addig baranyai lévén hadd mondjam azt, hogy egy 57 lélekszámú faluban, azt gondolom, ezekkel a fogalmakkal oper álni - munkahelyteremtés, gazdasági program, településprogram - enyhén szólva nagy ívű közelítése lenne a kérdésnek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (14.40) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szó t Jüttner Csaba képviselő úrnak, SZDSZ. JÜTTNER CSABA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Szabad Demokraták Szövetsége támogathatónak tartja a benyújtott három törvénymódosítást. Ebben a törvénymódosításban én is elsősorban az önkormányzatokat érintő talán legfontosabb kérdéssel foglalkoznék, ez pedig a vagyonkezelői jog létesítése, átadásának kérdése. Onnan indulnék ki, vagy onnan kezdeném, hogy az önkormányzatok működésének gyakorlatában nem most, hanem már é vekkel ezelőtt elengedhetetlen lett volna a vagyonkezelői jog fogalmának és gyakorlatának a bevezetése. Több okot tudnék mellette mondani, néhányat említenék. Az önkormányzatok többsége a vagyonnal igazából nem gazdálkodik, a vagyon elsősorban a finanszíro zási nehézségek miatti olyan szükséges elem, amelynek a hasznosítása az önkormányzatoknál valamilyen módon megtörténik, ugyanakkor gyakorlott önkormányzati vezetőként azt állítom, hogy a vagyonnal való gazdálkodás valódi, szó szerinti értelemben vett gyako rlata nagyon kevés önkormányzatnál van Magyarországon. Miért mondom ezt? Azért mondom, mert a vagyonkezelői jog létesítése önkéntes döntésen alapuló önkormányzati lehetőség arra, hogy azt a vagyont - a törvénymódosítás pontosan meghatározza a vagyonrészt - olyan helyre tegye, ahol gazdálkodnak vele, ahol megteremtődnek a vagyon felújításának és folyamatos szinten tartásának a feltételei, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol, azt gondolom, az egész országban, minden önkormányzatnál látható, hogy a vagyon b izonyos fokú felélése megy, a korlátozottan forgalomképes vagyonnál pedig az a fajta gyakorlat alakult ki, hogy igazából sem a működtető cég, sem pedig az önkormányzat mint tulajdonos nem képez tartalékot a későbbi időben történő felújításra. Tehát első he lyen emelném ki, hogy ez a fajta törvénymódosítás olyan lehetőséget ad az önkormányzatoknak, amellyel természetesen nem feltétlenül kell élni, ez nem kötelező. Ha az önkormányzat úgy gondolja, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor ezt saját rendeletben lesza bályozza, de olyan lehetőség teremtődik az önkormányzatoknál, hogy jobb helyekre és jobb kezekbe kerül a vagyon, mint ahogyan jelenleg van, mert - még egyszer ismételném - a vagyongazdálkodás nem jellemző a mai magyar önkormányzatokra. Persze, azon lehet v itatkozni, és ebben nyilván külön álláspontot lehet képviselni, hogy a vagyonkezelői jog milyen egyéb hatásokkal, milyen egyéb következményekkel jár abban az esetben, ha nem tulajdonban marad, hanem, mondjuk, valamelyik működtető cégnél.
