Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP):
3707 Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, nyolcnyolc per ces időkeretben. Elsőként Csabai Lászlóné képviselő asszonynak, MSZP. CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy témával kapcsolatban különkülön szeretnék szólni azokról a véleményekről, azokról az érvekről, amelyek a törvé nymódosítás szükségességét indokolják. Először is: az önkormányzati bizottság vitájában is felmerült az a kérdés, hogy a kezelői jog visszaállításával vajon a tanácsrendszert hozzuke vissza, hiszen a kezelői jog általános jog volt, tulajdonhoz való viszon y volt a rendszerváltás előtt, és több képviselőtársam fogalmazott úgy, hogy bebizonyosodott ennek a működésképtelensége. Ezek a képviselőtársaim néhány dologról elfeledkeznek, hiszen a rendszerváltás előtt a kezelői jog alanyi jog volt a tulajdonhoz, most pedig az önkormányzat döntése alapján keletkezik ez a jog, hiszen az önkormányzatnak kell arról dönteni, hogy a tulajdonában lévő közműveket vagy intézményeket kezelésre átadjae gazdasági társaságnak, alapítványnak vagy intézménynek. Nagyon érdekes a tör vénytervezetben, hogy ezt a jogot a képviselőtestület nem adhatja át sem bizottságnak, sem a polgármesternek. Tehát ez a képviselőtestület joga. A másik az önkormányzaté. Hogyan juthat ehhez a joghoz az a szervezet, amelyik ezeket az önkormányzati tulajd onban lévő eszközöket, ingatlanokat, vezetékeket működtetni akarja? Kétféleképpen lehet hozzájutni: ha százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaság működteti ezt a tulajdont, keze lői jogként használja ezt a tulajdont, akkor ki lehet őt jelölni, és ez a kijelölés szintén a képviselőtestület joga és lehetősége. Versenyszférába tartozó gazdasági társaság csak nyílt és szabályozott pályázat útján juthat a kezelői joghoz, ahol mindenki láthatja, hogy az illető gazdasági társaság milyen kötelezettséget vállal és ehhez milyen joga tartozik. Szintén nagy különbség a korábbi kezelői joghoz viszonyítva, hogy kötelezettségeket, jogokat és lehetőséget tartalmaz ez a kezelői jog. Ez pedig arra vonatkozik, hogy értékcsökkenési leírást elszámolhat. Ezzel megszűnik az a jelenleg működő lehetetlen helyzet, hogy például szennyvíz- vagy vízvezetéket átadnak az önkormányzatok működtetésre gazdasági társaságnak, a tulajdon az önkormányzatnál marad, a ga zdasági társaság értékcsökkenési leírást nem számolhat el, és amikor felújításra szorul ez a vezeték, akkor ott van a kérdés, hogy a gazdasági társaság vagy az önkormányzat nyúljone forrásaihoz, és újítsa fel ezt az eszközt, és hogy ki aktiválja ezt az es zközt. Ezt a ma működő egyébként rossz helyzetet szabályozza a kezelői jog, és teszi rendbe úgy, hogy a tulajdon az önkormányzatoknál marad; és pontosan ellentétes néhány ellenzéki képviselőtársam véleményével a törvénymódosítás, hiszen nem az önkormányzat i tulajdonhoz való viszonyt csorbítja, hanem erősíti ez a törvénymódosítás. Nagyon fontos, hogy törvényi garanciák vannak arra vonatkozóan, hogy a kezelői jog nem jelenti azt, hogy jelzáloggal meg lehessen terhelni az ingatlant, nem lehet harmadik személyn ek átadni az ingatlant, nem lehet eladni az ingatlant. Tehát sokféle garanciával biztosítja a törvény azt, hogy ez a kezelői jogként átadott ingatlantömeg az önkormányzat tulajdonában megmaradjon, lehetőleg olyan műszaki színvonalon, amilyen műszaki színvo nalon a gazdasági társaság vagy éppen a kezelő szerv ezt átvette. Éppen ezért az MSZPfrakció nevében és mint gyakorló polgármester támogatom és fontosnak tartom ennek a törvénymódosításnak az elfogadását. A hitel kérdésében Devánszkiné képviselőtársam pon tosan megfogalmazta azokat a kérdéseket, amelyeket a törvénytervezet tartalmaz, amely egyértelműen meghatározza a saját bevételek körét és meghatározza a kötelezettségek körét. A hitelkorlátnál egyértelműen fogalmazza meg a törvény, hogy az éven belüli lik vidhitel a hitelkorlát alá nem tartozik, és egyértelműen fogalmaz a törvény arra vonatkozóan is, hogy a saját bevételek közül mely bevételekkel módosul az a kör, amit a hitelkorlátnál figyelembe kell venni.
