Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3666 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig megado m a szót Béki Gabriellának, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselő asszonyának, aki a képviselőcsoport nevében kíván felszólalni. Parancsoljon, öné a szó. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Min iszter Úr! A gazdasági rendszerváltással fordulat következett be a foglalkoztatási viszonyainkban, akkor keletkezett a munkanélküliség Magyarországon, méghozzá akkor három év alatt egy 700 ezres tömeg került az utcára, és értelemszerű volt, hogy az első sz abadon választott parlamentnek az volt az egyik fontos, első dolga, hogy gondoskodjon valahogy a társadalom a munkanélküliekről. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény éppen ezért ’91ben született, a ’91. é vi IV. törvény, amit az azóta eltelt tizennégy évben, azt kell mondanunk, hogy több tucatszor módosítottunk, megszámlálhatatlanul sokszor, a módosítás iránya pedig egyértelműen hosszú távon és tartósan a munkanélküliellátásoknak a visszavágása, csökkentés e, mérséklése volt. ’91ben, amikor előállt ez az új helyzet, hogy munkanélküli társainkról is gondoskodnunk kell valamilyen formában, akkor még két évig tartott a munkanélkülijáradékra való jogosultság hossza, és ha jól emlékszem, akkor a munkabér, a meg előző kereset 70 százalékában volt megállapítva a mértéke. Azok a törvénymódosítások, amelyek itt évente többször bekerültek a Ház elé, ennek az indulásképpen valóban, utólag visszatekintve azt lehet mondani, bőkezűen megállapított ellátásnak a visszafarag ására irányultak, rövidült a munkanélküliellátás ideje, időtartama, csökkent a mértéke, és mindenféle újabb és újabb szempontokat kapcsoltak be a jogosultság megállapításával kapcsolatban. Nos, a jelenlegi csomag, amit a száz lépés egy jelentős részeként jelentett be a miniszterelnök úr, koncepciójában abból indul ki, hogy a munka értékének és a becsületének, biztonságának nagyobb hangsúlyt tudjunk adni a törvényi szabályozáson keresztül, hogy komolyan vegyük azt a szlogent, amiben egyébként ellenzéki olda l és kormánypárti oldal is mindig egyetért, hogy mindenkinek megérje dolgozni. Előttem több ellenzéki képviselő szólalt meg, és egyben egyetértés van közöttünk, azt gondolom, hogy nem vitatták el a benyújtott javaslatoknak a jó szándékát, tehát azt a megkö zelítést, hogy valóban, itt a munka megbecsülésének, a munkára való ösztönzésnek kellene a jogszabályainkban kifejeződnie. Ugyanakkor következtetéseikben sokszor olyan állításokat vontak le, amikkel nekem személy szerint éles vitám van, gondolok elsősorban Mádi László képviselőtársamra, aki odáig ment, hogy kifejezetten negatív hatásúnak tartotta a most benyújtott változtatásokat, illetve károsnak. Nos, ha végignézzük, hogy tényleg mit is jelent ez a fordulat most a foglalkoztatási törvény módosítása során, hogy szakítunk a munkanélkülijáradékkal mint kifejezéssel, és behozzuk az álláskeresési járadék fogalmát, akkor azt gondolom, hogy ebben nem egyszerűen egy fogalmi megkülönböztetés játszik szerepet, nem egyszerűen egy negatív tartalmú szót cserélünk le e gy pozitív üzenetre, hanem valami nagyon fontos lépést teszünk. Mégpedig azért, mert a munkanélkülijáradék elnevezés is megtévesztő volt, ebből a gyanútlan polgár akár azt a következtetést is levonhatta, hogy munkanélkülijáradékra joga van, hogyha ő munk anélküli. Pedig pontosan tudjuk a statisztikáinkból, hogy ez nem így van, sőt, hogy milyen tekintélyes létszám az, akik a munkanélkülijáradékon kívül esnek, tehát nem kapnak, nem kaptak semmilyen ellátást, miközben valójában szó szerint munkanélküliek. Kö vetkezésképp énszerintem ennek a csomagnak az egyik legfontosabb értéke, hogy valóban tesz egy fordulatot a fogalmaink tisztázása irányába, egészen pontosan abba az irányba, amit egyébként a statisztikáinkban is követni kellene, hogy az a szempont legyen f ontos, vizsgálandó és figyelemreméltó, figyelemre érdemes, hogy mekkora a foglalkoztatottság egy országban. Mert tudjuk jól, hogy a nem foglalkoztatott réteg az nagyon sokféle lehet, olyan is, aki keresi az állást, olyan is, aki valamilyen ellátásban része sül, és olyan is, aki teljesen kívül esik ezeken a körökön,
